A magyar gazdaság legfontosabb baja a reálhitel-volumen drasztikus csökkenése - vélekedett Patai Mihály, a Magyar Banköszvetség elnöke a Lízingszövetség mai konferenciáján. Az UniCredit Bank Zrt.elnök-vezérigazgatója úgy látja, a magyar gazdaság növekedésének beindításához a bankszektor nem képes hozzájárulni, mert a profitabilitási problémákkal küzdő szféra nem tudja számottevően növelni a reálhitelvolument. Elismerte ugyanakkor, hogy az MNB növekedési hitelprogramja pozitívan hatott a gazdasági növekedésre, ám utalt rá, hogy hosszabb távon az ilyen mértékű és jellegű állami szerepvállalással lehetnek gondok.

Arról, hogy Bod Péter Ákos közgazdász hogyan értékelte a magyar gazdaság kilátásait a konferencián, részletesen itt olvashat.

A hitelezés beindítását többek közt az gátolja, hogy lecsökkent a likviditási import - vagyis gyakorlatilag eltűnt a német, osztrák megtakarítások itteni, jelentős profitot hozó kihelyezése, amely a magyar gazdaságnak is lendületet adott. Ennek kapcsán a szakember úgy látja, a jövőben nem is lesz likviditásimport, vagyis a bankszektor csak azt a forrást tudja majd szétosztani hitelként, amit belföldön betétekben összegyűjt.

Megjegyezte: a likvitdásimport csökkenése nem jelenti azt, hogy a tőke menekülne a bankszektorból, sőt, bár a mérlegalkalmazkodással, összehúzódással reagál a gondokra az ágazat, a tőkehelyzet és a stabilitás erősödik, mert - és ez a szerencsénk - komolyak a külföldi tulajdonosok és feltőkésítést hajtottak végre, a profitabilitási problémák miatt. Tőkeellátottság terén Európa legstabilabbja a magyar bankrendszer a maga 16 százalékos tőkemegfelelési mutatójával, a 10 százalék körüli európai arányok mellett. Patai értelmezésében - már ha jól értettük - ez a tulajdonosi helytállás azzal magyarázható, hogy hazánkat a nyugati értékrendhez tartozó országnak tekintik.

Annak, hogy rosszul meg a bankszektornak, nem az extra adóterhelés az egyetlen oka. Ha 10 közraktárjegyből 9 egy banknál van, 100 hotelből 80 pedig egy másiknál, az nem Orbán Viktor hibája - fogalmazott Patai Mihály. Hozzátette: a különadó nélkül is legalább két éven át veszteséges lett volna a szektor. Ami a tőkemegtérülési mutatót illeti, a hét szűk esztendőnek most vagyunk a közepén, az idei év is katasztrofális lesz.

Patai előadásból kiderült: több nagybank is rendkívül súlyos helyzetbe került, közülük kerülhetnek ki azok, amelyek elhagyhatják a magyar piacot. Bár neveket nem említett, az előadás egyik diagramján úgy tűnt, hogy a legrosszabb helyzetben jelenleg a CIB Bank, az Erste, az MKB és a Raiffeisen van. A konferencia résztvevői is szavaztak arról, hogy szerintük hány szereplő vonulhat ki. A többség arra voksolt, hogy egy bank és két lízingcég távozhat, illetve - a válaszadók harmada szerint - egy új lízingtársaság is megjelenhet a magyar piacon.

Hozzátette: Magyarországon olyan gazdaságpolitikai stratégia van, ami a banki status quo megváltoztatására irányul, és ez sikerrel is fog járni, a meglévő szereplők terhei ugyanis nőnek, az újak pedig eleve kisebbekkel indulnak.