Az elmúlt hónapok során az Európai Bizottság ismételten felszólította azokat a tagállamokat, amelyek még egyetlen személyt sem helyeztek át, vagy nem ajánlottak fel áthelyezést, hogy ezt tegyék meg.

Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország - az ismételt felszólítások ellenére, megsértve a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket, valamint a Görögországgal, Olaszországgal és más tagállamokkal szembeni kötelezettségvállalásaikat - még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, ezért a fentiek alapján és a korábbi áthelyezési és áttelepítési jelentésben adott jelzésnek megfelelően a bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít e három tagállammal szemben - olvasható a testület közleményében.

Az EU a szolidaritáson és a felelősségmegosztáson alapul, ezeket az alapvető értékeket valamennyi politikánkban érvényesíteni kell, és ez alól a migráció sem jelenthet kivételt - mondta Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos.

Nem hagyhatjuk magukra a külső határral rendelkező tagállamokat, és ezt nem is fogjuk megtenni. Ami pedig az áthelyezést illeti, szeretném kristálytisztán leszögezni: az áthelyezésről szóló tanácsi határozat végrehajtása jogi kötelezettség, és nem szabadon választható feladat

- hangsúlyozta Avramopulosz.

A 2015-ös megállapodásban - melyet Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia ellenállása ellenére a többi tagállam megszavazott - meghatározott kvóta szerint Magyarországnak 1294 ember ügyét kellene átvennie. Lengyelország ebben a bizonyos szavazásban a többséggel voksolt. Később Budapest és Pozsony a döntést az Európai Bíróságon is megtámadta, amelyben az első véleményt a testület várhatóan júliusban közli.

Hogy áll az áttelepítés és az áthelyezés?

A bizottság legfrissebb adatai szerint január óta 10 300 személyt helyeztek át, ami ötszörös növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest. Június 9-én az áthelyezések összlétszáma 20 869 főt tett ki (13 973 személy Görögországból, 6896 pedig Olaszországból). Mivel mostanra majdnem minden tagállam végez áthelyezéseket Olaszországból és Görögországból, 2017 szeptemberéig meg lehet valósítani valamennyi arra jogosult személy áthelyezését - véli az EB.

A tagállamok áthelyezésre vonatkozó jogi kötelezettsége ugyanakkor szeptember után sem szűnik meg - emeli ki a bizottság. Az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok minden olyan személyre alkalmazandók, akik 2017. szeptember 26-ig érkeztek Görögországba és Olaszországba, és a jogosult kérelmezőket ezt követően észszerű határidőn belül át kell helyezni.

Ami az áttelepítéseket illeti (ez az EU területén kívülről befogadott menekülteket jelenti), a 2015 júliusában elfogadott 22 504 áttelepítés több mint háromnegyedét (16 419) már végrehajtották. Az EU-Törökország nyilatkozat keretében végzett áttelepítések száma 2017 májusában megközelítette az ezret, azaz ezer szíriai menekült számára nyílt biztonságos és törvényes beutazási lehetőség Európába. A Törökországból áttelepítettek összlétszáma jelenleg 6254 fő.

A Törökországból a görög szigetekre történő napi átkelések száma változatlanul mintegy napi 50 körül alakul, és - a közelmúltbeli tragikus incidensek ellenére - lényegesen csökkent azon személyek száma, akik az Égei-tengeren életüket veszítették - közölte az EB. A nyilatkozat alkalmazása óta összességében véve 97 százalékkal kevesebben érkeztek ezen az útvonalon a bizottság szerint.

Március óta a visszaküldött migránsok száma 311 kiutasítottal 1798-ra emelkedett. Ennek ellenére a görög szigetekre érkezők száma meghaladja a visszaküldöttek számát, így a bizottság szerint Görögországra továbbra is nyomás nehezedik.

Az Európai Határ- és Parti Őrség viszont 2017-ben mostanáig 6799 irregulárisan tartózkodó migránst küldött vissza, ami több mint 157 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest - jegyzi meg a brüsszeli testület jelentése.

Kósa: végrehajthatatlan a kvótadöntés

Végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, szerinte azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem. Magyarország legalább "arccal meri vállalni a véleményét" - mondta a politikus sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

Kósa szerint a kötelezettségszegési eljárás egy bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig "az EU-s átlagba simul bele" az ellene folyó eljárás mennyiségével. Az eljárás ugyanaz lesz, mint máskor: vita kezdődik, a kötelezettségszegési eljárás minden egyes fórumát megjárva pedig a végén, ha odáig jut az ügy, az Európai Bíróság döntést hoz - fejtette ki a frakcióvezető, emlékeztetve, hogy az első kvótadöntés miatt már jelenleg is van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának - amelyhez a lengyelek csatlakoztak - az Európai Bíróság előtt.