Több ágazathoz hasonlóan a turizmus is jó számokat produkált az elmúlt időszakban, a kormányzati tervek pedig egészen komoly növekedést irányoznak elő az ágazatban. Legalábbis Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke május közepén arról beszélt, hogy 2030-ig a turizmus hozzájárulása a GDP-hez 10 százalékról 16 százalékra, foglalkoztatottainak száma 100 ezres növekedéssel 450 ezerre nőhet.
Ez egészen durva növekedést feltételez, a portfolio.hu számításai szerint 2030-ig a jelenlegihez képest két és félszeresére kell híznia lényegében 12 év alatt, miközben az elmúlt 22 évben mindössze 70 százalékos növekedést produkált.
Mennyi összesen, mennyi fejenként?
A turizmus egyik jelentős részét a belföldi többnapos utazások adják, a Napi.hu szerkesztőségi blogja pedig a mostani idei szezonkezdet apropóján azt nézte meg, az utóbbi tíz évben - 2008 óta - miként alakultak a többnapos belföldi utazások, a költések a nettó fizetések emelkedésével párhuzamosan. Azért 2008 az összehasonlítási alap, mert az még a válság elmélyülése előtti helyzetet mutatja, ez abból is látható, hogy 2008-ban a többnapos belföldi utazások 291 milliárd forintot termeltek, 2009-ben viszont 20 százalékos zuhanással 240 milliárd alá süllyedtek.
A múlt évben több mint közel 58 ezer napot tett ki a belföldi többnapos utazások száma, ez több mint 14 millió emberre oszlott el. A turizmusnak ez a szegmense pedig közel 330 milliárd forintot termelt. Utóbbi összeg 2016-hoz képest 6 százalékos többletet, 2008-hoz képest pedig 13 százalékos emelkedésnek felel meg.
A szóban forgó belföldi utazásoknál átlagosan egy-egy napra 2017-ben 5700 forintot fizettek a magyar turisták, szemben a 2016-os 5200 forintos kiadással és a 2008-as 3400 forintos költéssel. Egy év alatt tehát 8 százalékkal nőtt ez az összeg, 2008-hoz képest pedig 70 százalékkal. Közben persze jelentősen emelkedtek a nettó fizetések. Ha ezekhez hasonlítjuk a napi utazási kiadásokat, akkor az is látszik, hogy a fizetések emelkedésével párhuzamosan emelkedtek a kiadások.
2008-ben a nettó átlagfizetésnek a 3 százaléka jutott egy utazási napra, azóta pedig minden évben durván ugyanez az arány. 2017-ben a 198 ezer forint átlagos nettóból az egy napra jutó 5700 forintos utazási költés szintén 3 százalékos kiadást jelent. Feltételezve, hogy az eddigi arányok megmaradnak, akkor az idei 210 ezer forintos nettó kereset 3 százalékába kerül majd egy-egy nap fejenként a nyaralás során, azaz bő 6 ezer forinttal lehet számolni.
Fotó: Pixabay