Az elemző úgy számol,hogy a kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (csok) állami költsége elérheti a 150-250 milliárd forintot, ami a GDP 0,4-0,7 százalékának felel meg a következő 2 évben.

A jelenlegi kedvező költségvetési folyamatokra, ez a program így nem fogja romba dönteni a költségvetést - fogalmaz az elemző.

Kondora abból indult ki, hogy 2014-ben 38780 házasságkötés történt Magyarországon. Ha mindegyik pár kihasználja az új csok-lehetőséget, akkor az 388 milliárd forintjába kerülne az állami költségvetésnek, ami a GDP 1,2 százaléka.

Rajtuk kívül a már gyerekes családok is pályázhatnak az összegre. Ez utóbbi hatásának becsléséhez a 2011-es népszámlálás adataiból indult ki az elemző:

  • 95 ezer családban van 3 vagy több gyerek, ahol a gyerekek 15 év alattiak
  • 284 ezer családban van 2 gyerek, ahol a gyerekek 15 év alattiak
  • 524 ezer családban van 1 gyerek, aki 15 év alatti.

Ha közülük mindenki pályázna az új támogatásra (ez valószínűtlen forgatókönyv), akkor a program lehetséges költsége - az elemző számítása szerint - a 9 ezer milliárd forintot is meghaladhatja, ami a GDP 25,5 százalékára rúg.

Számos tényező - hitelezési kapacitás szűkössége, magasabb adóbevétel, építőipar szűkös kapacitása - mérsékli a program becsült költségét.

Ha az új lakások száma eléri a 20-30 ezer darabot a következő 2-3 évben és mindegyik vásárló megfelel az új támogatás feltételeinek, akkor a program 150-250 milliárd forintba kerülne az államnak.

Összefoglalásképp az elemző kiemeli: a termékenységi ráta növelését célzó intézkedés üdvözlendő, azonban a program jelentős bizonytalanságot okoz a költségvetés jövőjére nézve, ezért fokozottan figyelni kell a program alakulását. A jelenlegi felállás szerint azonban nem dönti romba a költségvetést.