A magyar állam 2016-ban a nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságra 3534 milliárd forintot fordított, azaz 0,9 százalékkal többet, mint az előző évben, ugyanakkor (a gyorsabb gazdasági növekedés miatt) a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal 10 százalékra csökkent 2015-höz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Magyarország 2017 című kiadványából.

A nyugdíjak és egyéb ellátások legfőbb forrása a Nyugdíjbiztosítási Alap (e kiadások 86 százaléka származik innen), amelynek 2016-os 3054 milliárd forintos kifizetései a központi költségvetés kiadásainak 18 százalékát tették ki. Az Egészségbiztosítási Alapból származó 316 milliárd forint 9, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból származó 140 milliárd forint pedig 4 százalékát adta a teljes finanszírozási alapnak a statisztikai hivatal szerint.

Kapcsolódó

Kétmillió öregségi nyugdíjas

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2017 januárjában 2,639 millió főnek, a népesség 27 százalékának folyósított nyugdíjat, járulékot vagy valamilyen egyéb ellátást. Ez az előző évhez képest 0,8 százalékkal kisebb tábort, illetve az utóbbi évtizedben 13 százalékos csökkenést jelentett. E csoport tagjainak többsége (61 százaléka) nő volt a korábbi nyugdíjazás lehetősége és a magasabb várható élettartam miatt.

A KSH adatai alapján egy ellátottnak átlagosan 112 ezer forintot folyósítottak, 2687 forinttal többet, mint 2016 elején. Az ellátottak 78 százaléka, azaz 2,046 millió fő öregségi nyugdíjat kapott, melynek átlagos összege 123 725 ezer forint volt 2017 elején.

Akiknek még lesz kiegészítés az állami nyugdíj mellett

A nyugdíjrendszer átalakítását követően maradtak még néhányan, akik nem számolták fel az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Számuk nem változott számottevően, 2017 első felében 1,141 millióan voltak, kezelt vagyonuk pedig meghaladta az 1313 milliárd forintot, amelynek 60 százalékát magyar állampapírban tartották.

Meglátszik a szigorítás

Az érintettek döntő többsége (93 százalék) a nyugdíjkorhatár elérésével lett öregségi nyugdíjas, számuk az előző év elejéhez képest több mint 31 ezerrel nőtt. A KSH megjegyzi ugyanakkor, hogy azon nőknek a száma, akik a 40 éves jogosultsági időt elérve éltek a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségével, 2017 januárjára az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal nőtt - azután, hogy az előző két évben két számjegyű ugrást lehetett látni. A nők 40-nel nyugdíjba vonulók száma 2017-ben 142 ezer volt.

Abban, hogy a nyugdíjba vonulók többsége a nyugdíjkorhatár elérésével válik öregségi nyugdíjassá, az is szerepet játszott, hogy a korengedményes nyugdíjazási formák köre - a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjjogosultságát leszámítva - jelentősen szűkült, miközben az egészségi állapotot figyelembe vevő jogosultságok esetén is szigorodtak a feltételek.

Forrás: KSH, Magyarország 2017

A reálérték emelkedik, de messze a keresetek alatt

A statisztikai hivatal kiadványa megemlíti, hogy 2016-ban - az infláció tervezett mértékével számolva - 1,6 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,6 százalékkal emelkedett 2015-höz képest. Ezek következtében a nyugdíjak reálértéke 2016-ban az előző évhez képest 1 százalékkal emelkedett.

Ugyanakkor az is kiderül a statisztikai hivatal adataiból, hogy 2013-ban a nyugdíjak reálértékének emelkedése meghaladta a keresetekét, azóta viszont évről évre alatta marad - 2016-ban már 6,4 százalékpont volt a különbség.

Nagy különbségek a nyugdíjakban

Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összegében nagy különbségek mutatkoznak országszerte, amelynek fő oka a gazdasági fejlettség és a munkaerő-piaci lehetőségek. Így például egy budapesti öregségi nyugdíjas az országos átlaghoz képest 19 százalékkal nagyobb, míg egy dél-alföldi 9 százalékkal kisebb nyugdíjat kap. Ez a különbség több mint 35 ezer forintot jelent. Magyarországon átlagnál nagyobb nyugdíja a KSH szerint a Budapesten, illetve a Komárom-Esztergom, a Pest és a Fejér megyében élőknek van.

Forrás: KSH

Mire költenek a nyugdíjasok?

Az átlagos havi öregségi nyugdíj tehát 2017 januárjában 123 725 forint volt. A nyugdíjas háztartások - amelyek aránya az összes háztartáson belül 30 százalékot képvisel - egy főre jutó havi kiadása 98 ezer forint volt 2016-ban, ami az előző évihez képest 3,3 százalékos emelkedést jelent. Az e háztartástípusokban élők fogyasztási kiadásai évről évre meghaladják az átlagot, 2016-ban például 15,1 százalékkal.

Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a nyugdíjasok 2016-ban az átlagosnál 4,1 százalékponttal többet fordítottak lakásfenntartásra, 4,5 százalékponttal magasabb volt az egészségügyi kiadásuk, illetve 3,3 százalékkal többet költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Egészségügyre havonta 9291 forintot (az átlag 2,2-szeresét), ezen belül gyógyszerekre pedig 6765 forintot (az átlag 2,3-szeresét) költöttek.

Mennyit ér a nyugdíj?

A nyugdíjszínvonal egyik mutatója az aggregált helyettesítési ráta, melynek értéke a legfrissebb, 2016-os adat szerint Magyarországon 67 százalék volt. Ez uniós szinten jónak számít: a negyedik legmagasabb az EU-ban és 9 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot - állapítja meg a KSH. (Az aggregált helyettesítési ráta a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítja az 51-59 évesek keresetéhez. Minél nagyobb ez a mutató, annál nagyobb a nyugdíj keresetpótló képessége.)

A nyugdíjak vásárlóereje viszont az uniós országokban nagy szóródást mutat, a magyar nyugdíjaké pedig az EU-átlag alatt van. Az osztrák nyugdíjasok például közel ötször annyi terméket vagy szolgáltatást tudtak venni havi nyugdíjukból 2015-ben, mint a bolgárok, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 61 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmányából, mint egy osztrák és 83 százalékkal többet, mint egy bolgár.

Ez azt is jelenti, hogy az uniós tagállamok között a magyar nyugdíjak vásárlóereje a tagállami rangsor utolsó harmadának elején áll. A KSH megjegyzi, hogy a volt szocialista országok közül a cseh és a szlovák nyugdíjak vásárlóereje nagyobb a magyarénál.

A KSH szerint a szegénységi mutatók alapján ugyanakkor az is elmondható, hogy a nyugdíjasok a szegénység által legkevésbé érintett csoportok közé tartoznak: míg a relatív jövedelmi szegénység (a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők aránya) a társadalom 13 százalékát érintette 2016-ban, addig a nyugdíjasoknak "csak" 9,1 százalékát. (Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a ráta 2013-ban még 4,8 százalékon állt és azóta folyamatosan emelkedik, 2015-ben elérve a 7,1 százalékot. Innen ugrott a "csak" 9,1 százalékra - a szerk.) A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának a nyugdíjasoknak 19 százaléka, az egész társadalomnak pedig több mint negyede volt kitéve 2016-ban.

Képünk forrása: Shutterstock