Magyarországon az egyes háztartások saját jövedelmi helyzetére vonatkozó szubjektív megítélése nem változott az előző évhez képest: 2012 tavaszán a háztartások országosan 120 ezer forint összegű egy főre jutó havi jövedelmet tartottak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, 70 ezer forintot a nagyon szűköshöz, illetve 215 ezer forintot a nagyon jóhoz - derül ki a KSH most publikált elemzéséből. (Az elemzés adatai a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételből származnak és a 2011-re vonatkoznak, míg a szubjektív anyagi helyzetre vonatkozó adatok a kikérdezés időpontjára, 2012. márciusára vonatkozó állapotot tükröznek.)

Budapesten szeretnének a legtöbbet keresni

Az, hogy a háztartások mennyi jövedelmet tartanak szükségesnek az átlagos, az annál rosszabb, illetve jobb megélhetéshez, szoros korrelációt mutat a háztartás életszínvonalával, tényleges jövedelmi helyzetével. Ez tükröződik abban, hogy a legszegényebb jövedelmű csoportok csaknem feleannyi havi jövedelmet tartottak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, mint a leggazdagabbak. A szubjektív vélemények regionális szinten is jelentősen eltértek: Budapesten az átlagos szinthez havi 149 ezer forintot tartanának szükségesnek, míg Dél-Alföldön ugyanehhez 109 ezer, a Nyugat-Dunántúlon pedig 106 ezer forintot. Igen nagy szóródást mutat a jövedelemelvárás aszerint is, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban vagy sem, amiben a nagyobb gyermekszámú háztartások méretgazdaságossága is szerepet játszik: a gyermek nélküliek az átlagos szinthez 139 ezer forintot társítottak, míg a gyermekesek 84 ezer forintot, azon belül is a három- és többgyermekesek csupán 64 ezer forintot fejenként.

A háztartások által szükségesnek tartott jövedelem*
(2012-ben, egy főre, havonta, ezer forint)

1. jövedelmi ötöd5. jövedelmi ötödÁtlag
Nagyon szűkös449570
Szűkös5912191
Átlagos79158120
105211159
Nagyon jó142288215
* a különböző megélhetési szintekhez
Forrás: KSH

És mennyi jön össze a valóságban?

A KSH összesítése szerint a magyarországi háztartásokban 2011-ben az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás éves, átlagos értéke 791 ezer forint volt (azaz havonta 65,9 ezer forint), ami reálértéken stagnálást (pontosabban minimális, 0,2 százalékos emelkedést) mutat 2010-hez képest, így az évek óta tartó kiadáscsökkenés megállt. A háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is a lakásfenntartás és a háztartási energia, e célra fejenként, reálértéken évi 198 ezer forintot - az átlagot meghaladó drágulás miatt - a 2010-essel azonos összeget fordítottak. Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a magyarországi háztartások 2011 egészében fejenként 181,1 ezer forintot adtak ki, ez reálértéken 3,6 százalékos csökkenést jelentett a múlt évben. A közlekedésre és szállításra fejelenként 95 ezer forintot költöttek, ez reálértéken 5,4 százalékos emelkedés. Jelentősen, reálértéken 13 százalékkal nőtt 2011-ben a hírközlésre fordított összeg, miközben ezen termékek és szolgáltatások ára csak némileg (+0,7 százalék) változott. Ezen belül legmarkánsabb a mobiltelefonnal kapcsolatos kiadások (+27,5 százalék) emelkedtek.

A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása (egy főre, éves, ezer forint)
Főcsoport20102011Értékváltozás (%)Volumenváltozás (%)
Élelmiszerek és alkoholmentes italok174,6180,6+3,4-3,6
Szeszes italok, dohányáruk24,624,3-1,5-1,7
Ruházat és lábbeli30,331,5+4,1+1,0
Lakásfenntartás, háztartási energia189,4198,1+4,60,0
Lakberendezés, háztartásvitel29,529,8+1,1+0,8
Egészségügy37,137,5+1,1-1,8
Közlekedés, szállítás84,595,4+12,8+5,4
Hírközlés45,451,7+13,8+13,0
Kultúra, szórakozás59,859,0-1,3-1,9
Oktatás6,66,1-6,9-6,6
Vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás29,226,7-8,6-11,0
Egyéb termékek és szolgáltatások48,750,2+3,1+2,2
Mindösszesen759,6790,9+4,1+0,2
Forrás: KSH

Az elemzés szerint a 2011-ben bevezetett családi adókedvezmények hatása már kismértékben érvényesült, amelynek eredményeként reálértéken az átlagost 1,7 százalékponttal meghaladóan nőtt a három és több gyermeket nevelő kétszülős háztartások fogyasztása - igaz, az egygyermekes családoknál 0,1 százalékos mínuszt mérte.