Csak minden második magyar tartja jónak vagy nagyon jónak a  mentális egészségét – ez derül ki a STADA Health Report reprezentatív kutatásából, amely 23 ország 46 ezer válaszadóinak a véleményét tartalmazza.

Szakemberek szerint, aki hetente három–öt alkalommal legalább 45 percnyi testmozgást végez az máris sokat tett a mentális egészségéért. Ugyanakkor sokan inkább a kanapét választják a sporttermek vagy a szabadtéri mozgás helyett, ugyanis az OECD adatai szerint Magyarországon a lakosság 58 százaléka túlsúlyos, ami az ötödik legrosszabb mutató az Európai Unióban,  Románia, Horvátország, Finnország és Csehország áll előttünk. 

Október 10-e a lelki egészség világnapja, a témának több cikket is szentelünk az Economx oldalán. A jelenlegi cikkben a gazdasági szempontokra világítunk rá.

Kapcsolódó

A depresszió miatt rengetegen esnek ki a munkából

A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik

– mondta az Economxnak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója. Egészség-gazdasági számítások szerint a lelki betegségek költségeinek 88 százaléka indirekt költség, vagyis nem a kezelés költsége, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.

Purebl György szerint, ha többet fordítanánk a kezelésre, akkor a plusz kezelési költségeknél jóval többet spórolnánk meg az indirekt költségek csökkentésével, a produktivitás növelésével.

Arra, hogy Magyarországon hányan küzdenek mentális problémákkal pontos epidemiológia adatok nem állnak rendelkezésre, de az ellátást igénylő esetek száma világszerte nő.

A depresszió mára a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegséggé vált a szív- érrendszeri betegségek után

– mondta a Semmelweis Egyetem professzora.

A betegek ellátásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mind az állami mind a magánrendeléseken teljes a telítettség, várólisták vannak, még a magánpraxisokban is. Ez sem magyar jelenség, egész Európában így van. Az ellátásra szoruló esetek száma nő, amivel az  egészségügyi rendszerek nehezen tartanak lépést egész Európában.

Kapacitáshiány és alulfinanszírozottság

Magyarországon csupán tizenkét pszichiáter jut százezer lakosra, vagyis egy pszichiáter körülbelül nyolcezer magyar mentális egészségéért felel. Mindemellett például a 15 éves vagy annál idősebb lakosság hét százaléka szenved depressziótól, erről Oriold Károlyt, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány vezetője beszélt a szegedi tévében. Kitért arra is, hogy a koronavírus világjárvány, mint minden negatív környezeti esemény után is még jobban megnőtt az amúgy is növekvő számú mentális zavarok gyakorisága. 

Magyarországon csaknem minden pszichiátriai osztályon vagy pszichiátriai rendelőintézetben rendelkezésre állnak járóbeteg-ellátó központok. A KSH adatai szerint 2022-ben 130 pszichiátriai és 19 ifjúsági- és gyermekpszichiátriai járóbeteg-szakellátást nyújtó állami szolgáltató működött, 2023-ra a felnőtt gondozóintézetek száma 122-re csökkent, a gyermek ellátóhelyeké is kettővel kevesebb lett.

Alulfinanszírozottság és a kapacitáshiány jellemző a szektorra, ami a  kezelések elhalasztását eredményezi. Szakemberek szerint mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki magán pszichiáterhez vagy pszichológushoz jár, mert egy-egy 50 perces ülés ára 20 ezer forintnál kezdődik.

A járványt felváltotta a klímaszorongás

Ugyan a járványnak vége, de a negatív környezeti események, a klímaváltozás következményei a nyári forróság, az aszályok, árvizek tovább folytatódnak, és egyre több ember tartja nagyon valószínűnek azt, hogy a klímaváltozás további negatív hatásai elkerülhetetlenek. Ezek mind negatívan befolyásolják a lelki egészséget.

Erre egyénként az Eurobarométer felmérése is rámutat, hogy a közelmúltbeli események, többek között a Covid-19 világjárvány, az Oroszország Ukrajna ellen indított agressziós háborúja, a klímaválság, illetve más társadalmi és gazdasági hatások tovább rontották az európai lakosság amúgy is gyenge mentális egészségét. 

Becslések szerint a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű lelki betegség az unipoláris depresszió, idézte Purebl György professzor a WHO Global Burden of Disease tanulmányát. A kutatás adatai szerint 1996 és 2013 között az unipoláris depresszió gyakorisága 53,4 százalékos emelkedést mutatott, és ezzel a szív- érrendszeri betegségek utána a második leggyakoribb oka a tartós munkaképesség-csökkenésnek az összes betegség közül. 

A sport sokat segíthet

Magyarországon a férfiak 43 százaléka a nőknek pedig csupán a harmada sportol rendszeresen. Tízből hét magyar gondolja úgy, hogy havi plusz egy szabadnappal jobban érezné magát. A STADA kutatása szerint a kelet-európai országok ambivalens viszonyban vannak a mentális egészséggel. A Bulgáriában (85 százalék) és Romániában (80 százalék) élők jóval az átlag feletti mentális egészségről számoltak be, míg a magyarok (48 százalék) és a csehek (53 százalék) nem érzik magukat különösebben jól lelkileg. 

Még mindig sokan vetnek véget az életüknek

A 2000-es évekhez képest javultak az öngyilkossági adatok, utóbbi évben több mint 3200-an döntöttek úgy, hogy véget vetnek az életüknek saját kezükkel, tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1593-an döntöttek úgy, hogy nem szeretnének tovább élni, ezért végeznek magukkal.

Az öngyilkosságok száma: 

  • 2023-ban: 1593
  • 2022-ben: 1647
  • 2021-ben: 1561
  • 2015-ben: 1870
  • 2010-ben: 2492
  • 2005-ben: 2621
  • 2000-ben: 3269

Tízből kilenc ember szerint a mentális egészség előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme. Ugyanakkor a STADA kutatása szerint a válaszadók kevesebb mint fele ért egyet azzal, hogy a mentális egészségügyi zavarokkal küzdők ugyanolyan szintű ellátásban részesülnek, mint a valamilyen fizikai problémában szenvedő betegek. Ezenkívül a válaszadók közel fele (46 százalék) küzdött valamilyen érzelmi vagy pszichoszociális problémával, és tapasztalt magán például depressziós vagy szorongásos tüneteket az elmúlt pár évben.

Az OECD országjelentése szerint a mentális egészségügyi problémák mértéke Magyarországon arányait tekintve alacsony, mégis sokakat érint. Az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME, Egészségügyi Mérési és Értékelő Intézet) becslései szerint 2019-ben a magyar lakosság 14 százaléka küzdött mentális egészségügyi problémákkal, szemben az EU-ban mért 17 százalékkal.

A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek, a közvetlen és közvetett költségek a becslések szerint Magyarországon a GDP 3,1 százalékát teszik ki, ami 2015-ben közel 3,5 milliárd eurót jelentett.

Magyarországon a leggyakoribb mentális zavarok a szorongásos és depressziós zavarok, becslések szerint mindkettő a lakosság 4 százalékát érinti, valamint az alkohol- és kábítószer-fogyasztással összefüggő zavarok is a lakosság 3 százalékának életében vannak jelen.