Az agrárium a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,3 százalékát állította elő 2018-ban. A beruházások 4,1 százalékát, 347,7 milliárd forintot fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére, összehasonlító áron számolva 8,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ez részben annak köszönhető, hogy folytatódott a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus keretében a Vidékfejlesztési Program támogatásainak kifizetése.

Az agrárszektorban a foglalkoztatottak 4,8 százaléka, 214,9 ezer fő dolgozott tavaly. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 256 ezer forintos havi bruttó átlagkeresete csaknem 12 százalékkal múlta felül az előző évit. A nemzetgazdasági átlagot kissé meghaladó bérkiáramlás ellenére ugyanakkor a mezőgazdaságban az átlagfizetés 74 ezer forinttal elmaradt az országostól a KSH adatai szerint.

Kapcsolódó

Az ország földterületének 57 százalékát művelték

Az ország földterületének 57 százalékát művelték a múlt évben, az 5,3 millió hektár kiterjedésű mezőgazdasági terület több mint négyötödén szántóföldi gazdálkodás folyt. A szántó területe a 2017. évivel majdnem azonos maradt. Előzetes adatok szerint a kukorica és az olajos magvú növények termésmennyisége a 2017. évinél nagyobb, a búzáé azonos, a többi főbb szántóföldi kultúráé kisebb volt. Kalászosokból az előző évinél 1,3 százalékkal nagyobb területen 5 százalékkal kevesebb, 6,9 millió tonna termett. A kalászos gabonatermés 76 százalékát a búza adta, amelyet a szántó 24 százalékán termesztettek.

A gyepek kiterjedése kissé csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ahogyan a konyhakert és a szőlő területe is, amelyek a művelési ágak között kisebb részarányt képviselnek. A gyümölcsösök nagysága kismértékben meghaladta az egy évvel korábbit. Az elhúzódó tél és a korán beköszöntött száraz, meleg időjárás leginkább 2018-ban a nyári betakarítású szántóföldi növények termésének eredményét befolyásolta kedvezőtlenül. Továbbá bővült a szarvasmarha-, csökkent a juh- és a baromfiállomány.

A kedvezőtlen időjárás miatt drágult a magyar gabona

A mezőgazdasági termelői árak - a 2017. évi 5,6 százalékos bővülés után - 2,7 százalékkal emelkedtek az előző évihez és 14 százalékkal 2010-hez képest. A növényi termékek ára 5,8 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2 százalékkal mérséklődött. A gabonafélék ára 9,8 százalékkal nőtt, a búzáé ennél nagyobb, 12, a kukoricáé kisebb, 6,8 százalékos mértékben. A kedvezőtlen időjárás Európa számos országában jelentős károkat okozott a termésben, ami felhajtotta a magyar gabona iránti keresletet és ezzel együtt az árakat.

A zöldségfélék ára 16 százalékkal lett magasabb, leginkább a sárgarépa 39, a vöröshagyma 37, a karol és a fejes káposzta 34 százalékos mértékben. A burgonya 17 százalékkal drágult. A gyümölcsárak viszont 14 százalékkal csökkentek, ám ezen belül az őszibaracké csaknem másfélszeresére, 45 százalékkal emelkedett, az almáé ugyanakkor 23 százalékkal csökkent.

Az élő állatok közül a vágósertés árában volt jelentős, 10 százalékos csökkenés, míg a vágójuh ára 7,8 százalékkal nőtt. A tej ára 0,7 százalékkal emelkedett csupán, az étkezési tyúktojásé 2,4 százalékkal nőtt.