A napokban már érkeztek hírek arról, hogy csökkenésnek indultak egyes termékek árai. A csúcson szeretnénk minél hamarabb túl lenni, a kereskedelmi láncok is rájönnek arra, hogy nem lehet tovább feszíteni a húrt, és ahhoz, hogy versenyben maradjanak, bizony árat kell csökkenteni - ezt mondta az index.hu-nak adott nyilatkozatában az agrárminiszter.
Nagy István hangsúlyozta, a magas inflációt és áremelkedést a káros brüsszeli szankciók okozzák. Mindezt alátámasztja, hogy korábban kedvező áron tudtunk alapanyagot termelni, mert nagy mennyiségben rendelkezésre állt, és ehhez Európa legolcsóbb energiáját használtuk.
A szaktárca vezetője szerint az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók világszinten energiaválságot eredményeztek. Mindezek miatt azonnal felzárkóztunk a világ élelmiszerárszintjéhez, ami a „tegnaphoz” képest jelentős áremelkedést jelent.
A magyar vidék fejlesztése stratégiai cél
Nagy István miniszter az interjúban elmondta, továbbra is mindent megtesznek azért, hogy folytassák a magyar vidék fejlesztését. Több mint 285 milliárd forintot terveznek vidéki települések infrastruktúrájának és vidéki vállalkozások fejlesztésére fordítani.
Középpontba állítjuk a fiatal generációk bevonását az agráriumba, ami kulcskérdése a vidéki megújulás ügyének. Éppen ezért tudatosan foglalkozunk az agrárium generációs megújulásának ösztönzésével, hiszen meg kell ismertetni a fiatalokkal, hogy nem pusztán szép, értékteremtő szakmák vannak ebben az ágazatban, hanem megélhetést biztosítani képes munka, sőt fiatalos lendületet igénylő, tudásigényes hivatás
– nyilatkozta az agrárminiszter.
Továbbra is az a cél, hogy az ország önellátó képessége tovább javuljon
A szaktárca vezetője az interjúban azt mondta, az uniós és nemzeti támogatások jelentősen hozzájárulhatnak majd a jövőben a hazai agrárium, ezzel az ország önellátó képességének további fejlődéséhez.
Nagy István szerint Magyarország több mint 20 millió ember ellátására képes. Mint mondta, éppen ezért fontos, hogy a mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen vízforrásokat folyamatosan tudják biztosítani.
A vízzel gazdálkodnunk kell, mivel Magyarországra kevesebb víz folyik be, mint amennyi tőlünk távozik. A vízgazdálkodás kérdését mindig kétfelé kell bontani. Az egyik fele az öntözéses gazdálkodásról szól, amelyre a gazdák szándéka alapján 400-500 ezer hektáron szükség is lenne. Emellett figyelni kell venni a természetes vegetációra is, így szükségszerű az ökológiai vízgazdálkodás alkalmazása.
A szaktárca vezetője elmondta, az Országos Vízügyi Igazgatóság mérnökeivel tervezik azokat a nyomvonalakat, a csatornákat, a tározó tavaknak a létét, amelyek lehetővé teszik azt, hogy bővíz idején megtartsuk a vízkészletet. Az ivóvízbázis védelme is kiemelt jelentőségű, ezért az a minisztérium célja, hogy az öntözést nem a felszín alatti vizekre, hanem a felszín feletti bővizek idején betározott vízkészletre kell alapozni.