Március 30-án a Haris Park Rendezvényközpontban tartott eseményen Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója és Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke beszélt az ország energiaszektorát érintő kihívásokról, illetve a megoldási lehetőségekről. 

Futó Péter üdvözölte, hogy a kormányzatban az energiaszektor külön minisztériumot kapott, és elmondta, hogy a MGYOSZ-nek, mint a legnagyobb magyar vállalati érdekképviseletnek, szintén kiemelten fontos, hogy a tagjaik milyen álláspontot képviselnek a kérdésben.

Az MGYOSZ szinte minden tagja tervez lépéseket tenni energiapiaci kitettsége ellen. Egyharmaduk a megújuló energiába, egyötödük egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni.

A cégek 20 százaléka az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani piaci helyzetén.

Viszont a válaszadók magas hányada véli úgy, hogy alig van, vagy egyáltalán nincs mozgástere cége energiaösszetételének módosítására. A földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújuló energiahordozókat preferálja, tizedük pedig a saját kiserőmű beruházás mellett voksol.

A válaszadók 72 százaléka szerint egyáltalán nincs, vagy kis eséllyel lesz forrása arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben.

Futó Péter rámutatott arra, hogy a válság hazánkban is felgyorsítja az energiapiac átalakulását: háttérbe fog kerülni a fosszilis energia, és egyre nagyobb teret nyer a megújuló energia, és ez nemcsak környezeti szempontból, a klímaváltozás miatt lényeges, hanem az energiafüggőség csökkentése okán is. 

Mi várható a következő évtizedben? 

2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető: a magyar energetikai stratégia az atom és a megújuló energia kettősségére épülő energiapolitikában látja a megoldást, a földgázról való leválás útját pedig az elektrifikációban – ecsetelte Czepek Gábor.

A közigazgatási államtitkár rámutatott arra, hogy hazánk jó irányba tart, köszönhetően az átgondolt és fenntarthatóságra törekvő energiapolitikai akciótervnek. Fel vannak készülve arra, hogy

2030-ra kb. 55 százalékkal növekszik a villamosenergia-felhasználás a mai fogyasztáshoz képest, és mivel a gazdaság növekedéséhez a folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen, így a megoldást a diverzifikációban látják.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia az energiatermelés és beszerzés szerkezetét, a megújuló energiaforrások miatt jelentősen fejleszteni kell a villamosenergia hálózatot is.  

  • Tovább nő a naperőművek, napelemes rendszerek száma,
  • korszerűsítik a Mátrai Erőművet,
  • felülvizsgálják a szélerőművek telepítésének szabályozását,
  • növelik a belföldi földgáztermelést,
  • vizsgálják a vízerőművek kiépítésének lehetőségét,
  • Paks II. mellett meghosszabbítani tervezik Paks I. üzemidejét is.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint kulcsfontosságú a lakosság védelme, a vállalkozások és az önkormányzatok támogatása. Idén a magyar családok számára várhatóan nem emelkedik sem az áram, sem a gáz, sem a távhő ára.