A magyarországi cégek munkaerőigénye ugyanis folyamatosan nő, miközben a munkaerő-kínálat ezzel nem tud lépést tartani. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma folyamatosan mérséklődik, ma már 200 ezer fő alatti a létszám.

Miért jönnének haza?

Kapcsolódó

A külföldi munkavállalás vonzereje pedig érdemben nem csökkent. Abban aligha lehet reménykedni, hogy a gyakran háromszoros szorzójú osztrák, német jövedelmek mellett a 10-20 százalékos hazai fizetésemelések tömegesen vonzanák haza a dolgozókat. Ugyan kissé lelassult az elvándorlás a legutolsó időszakban, de egyelőre érdemes óvatosan kezelni a statisztikákat - fogalmaztak a bank elemzői.

A közmunkaprogramok szigorítása eredményeként néhány tízezer fővel gyarapodhat a piacon munkát keresők száma, de a többlet munkaerő-kínálat földrajzi és képzettségbeli sajátosságai miatt ez csak minimálisan enyhíti a munkaerő-piaci feszültségeket.

Ki akar idejönni dolgozni?

Ami pedig mindezek után megmarad, az a további erőteljes bérnyomás, illetve a munkaerő importja. Az előbbi arra készteti a vállalatokat, hogy igyekezzenek a rendelkezésre álló egyre drágább munkaerőt minél hatékonyabban hasznosítani - ez pedig ideális esetben új technológiák, korszerűbb munkafolyamatok alkalmazásához, azaz élénkülő vállalati beruházásokhoz vezethet.

A munkaerő importjánál viszont rögös lehet az út. A határokon túli magyarság fogyatkozó létszáma mellett a következő célcsoport a nem magyar ajkú ukrán, illetve balkáni (szerb, bosnyák, macedón) állampolgárok lehetnek. Csakhogy a munkaerőhiánnyal nem csak hazánkban küzdenek a vállalkozások, Németország és Ausztria mellett a többi visegrádi ország is hasonló cipőben jár. Márpedig ebben a versenyben Magyarországnak kevés jó ütőkártyája van - gyakorlatilag a földrajzi közelség mellett egy sincs - legalábbis makroszinten gondolkodva, ugyanis a bérszínvonal nálunk a legalacsonyabb - vélik a Raiffeisen Bank szakértői, hozzátéve: mikroszinten lehet sikereket elérni.

Jobb oktatás nélkül nem megy

Eközben jelentősek az elméletileg rendelkezésre álló hazai munkaerő-tartalékok: az aktivitási ráta az elmúlt évek jelentős emelkedése ellenére továbbra is igen alacsony. Sokkal jobban kellene sáfárkodni az emberi erőforrásainkkal - fogalmaztak a közgazdászok.

Véleményük szerint ennek a kulcsa az oktatás. Minél többeknek kellene biztosítani a minél korszerűbb alap-, közép- és felsőfokú oktatást - a felnőtteknek is. A hazai oktatási rendszer egyelőre sajnos nem egyértelmű, hogy minden területen a kívánatos irányba haladna. Okos és felkészült gazdasági és társadalmi stratégia esetén pedig a helyzet jóval kedvezőbb lehetne.