Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak van gondja, de homályos, hogy pontosan mi is a probléma, ezért a politikusoknak könnyű azt gondolnia, hogy a reform nem sürgős, miközben az valójában égető prioritás - mondta David Lubin, a Citigroup vezető elemzője a Portfolio.hu mai makrokonferenciáján.

Magyarország mai cds-spreadje közelebb áll Argentínához, mint Lengyelországhoz. Nehéz azt azonosítani, hogy ezt mi okozta, de az biztos, hogy nem a folyó fizetési mérleg. Törökországot magas kockázat és alacsony megtérülés jellemzi, így kérdés, hogy miért nem rajtuk, és miért Magyarországon verik el a port. A magyar államháztartásban ráadásul sok a készpénz, nem szükséges azonnal IMF/EU-forrásokat igénybe venni.

Kapcsolódó

A probléma velejét a növekedés jelenti, amit a legékesebben a beruházások összeomlása jelez - véli az elemző, aki hozzátette, hogy hazánk a feltörekvő piaci országok közott a leginkább kitett a külső sokkoknak, jobban, mint Csehország, Lengyelország. A tőkeáttétel csökkenése is közrejátszik ebben, ami még hosszú ideig eltart majd. Ennek kemény formája a bankoknak külföldről nyújtott bankközi kölcsönök törlesztése, ekkor deviza távozik az országból. Ez ritka, hiszen az ilyen tőkekivonással jelentkező finanszírozási lyuk belső betétekkel vagy jegybanki finanszírozással tömhető be, ami a hazai szabályozó hatóságoknak sok eszközt nyújt a tőkeáttétel elleni harcban. Ezért gyakoribb a puha tőkeáttétel-csökkentés, ami a mérlegfőösszeg csökkentésén keresztüli forráskivonást jelent. Ez utóbbi látható Magyarországon, Romániában és Ukrajnában, míg a kemény tőkeáttétel-csökkentésre Oroszországban volt példa. Az elemző hozzátette: a puha nem jó jelző, inkább ocsmányt kellene mondani.

Érezhető, hogy visszatér a kockázati étvágy a piacokon, ez pedig elvileg lehetővé teszi a kormánynak - részben a forint erősödésén keresztül - hogy halogassa az IMF/EU-tárgyalásokat, ahogyan azt Törökország is tette - vélekedett Lubin, aki szerint a piacok erre a forgatókönyvre is.

Hangsúlyozta: Törökország esetében ez azért működött, mert jó állapotban voltak a bankok, a vállalati szektor nagyon hatékony volt (nem biztos, hogy ez Magyarország esetében is így van), a külső környezet pedig támogató volt (a GDP nőtt, emelkedett a piacok kockázatvállalási hajlandósága is). Jelenleg viszont nem feltétlenül ez a helyzet, az eurózóna GDP-je csökken és bár a kockázati étvágy nőtt, vannak olyan tényezők, amelyek újra mélyíthetik az eurózóna válságát, Magyarország pedig újra a címlapokra kerülhet. Emiatt a kormánynak komolyan kell vennie a reformokat és az EU/IMF-tárgyalásokat. Ellenkező esetben az államadósság/GDP-arány akár fenntarthatatlanná is válhat, ami aztán jelentősen meg is nehezítheti a tárgyalási feltételeket - húzta alá a Citigroup elemzője.

Amint arról beszámoltunk, a rendezvényen Fellegi Tamás, IMF-delegációt vezető tárca nélküli miniszter hangsúlyozta: az egyetlen cél a mielőbbi tárgyaláskezdés és a mielőbbi megállapodás, nincs B-terv, ám a nemzeti érdekek és a nemzeti szuverenitás védelmét sem fogja feladni a kormány.