A magyar gazdaságban a következő negyedévekben is rendkívül visszafogott maradhat a költségoldali inflációs nyomás. Az infláció 2014 után 2015-ben is jelentősen a cél alatt alakulhat, és csak az előrejelzési horizont végére - azaz 2016 végére - érhet a 3 százalékos célérték közelébe - derül ki az MNB ma publikált legfrissebb inflációs jelentéséből. Eszerint 2015. márcusában kerülhet újra a pozitív tartományba a magyar év/év árindex - derült ki Pellényi Gábor, az MNB szakértője szavaiból.

Az előző, szeptemberi előrejelzésnél érdemben alacsonyabb inflációs pályát elsősorban a nyersanyagárak - főleg az olaj - számottevő esése okozza. Amíg ugyanis 2015-re a jegybank szakértői 2014. szeptemberben még 2,5 százalékos éves átlagos inflációval számolták, most már csupán 0,9 százalékot várnak. Majd 2016-ban 2,9 százalék következhet. A nagy zuhanás az olajárnál volt: amíg az előző jelentés a jövő évre 103,6 dolláros hordónkénti árral számolt, addiog a mostani már csupán 72,1 dollárral. (A módszertan ugyanis az, hogy a stáb a jelentés zárását megelőző tíz munkanap átlagos olajárát veszi figyelembe - azaz így nem tudták még átvezetni az utóbbi napok 60 dollár körüli szintjét. Az elmúlt hét orosz történései sem szerepelnek még a jelentésben )

Az infláció a belföldi kereslet és a bérdinamika élénkülésével, a költségsokkok elsődleges hatásainak kifutása után emelkedhet a háromszázalékos jegybanki cél közelébe. A maginflációban pedig 2015-ben fokoztaosan megjelenhetnek a kereskedelmi szektort sújtó intézkedések áthúzódó hatásai.

 

A jegybanki stáb úgy látja, hogy az inflációs várakozások elmúlt időszakban megfigyelt stabilizálódása hozzájárulhat ahhoz, hogy a belső kereslet élénkülése mellett az árazás és a bérezés középtávon is az inflációs céllal összhangban alakuljon.

Mi húzza majd magyar gazdaságot?

A gazdasági növekedés fő hajtóereje a következő években a belföldi kereslet lehet. A javuló munkapiaci folyamatok, a laza monetáris politikai kondíciók és a háztartások pénzügyi kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság fokozatos oldódása egyaránt a belső keresletet erősödése irányába hatnak. Emellett a nyersanyagárak jelentős csökkenése mérsékli a vállalatok termelési költségeit, és az alacsony infláció a hazai gazdasági szereplők széles körében növeli a rendelkezésre álló reáljövedelmet.

A válságot követő időszakban elsősorban a háztartások magas adóssága határozta meg a fogyasztási döntéseket. Az adósságállomány elmúlt években megfigyelt fokozatos csökkenésével az adósságterhek egyre kevésbé foghatják vissza a fogyasztást, miközben a Kúria által meghozott - lakossági hiteleket érintő - jogegységi nyilatkozatot követő kormányzati intézkedések érdemben hozzájárulnak a fennálló adósság csökkenéséhez. A devizahitelek forintosítása csökkenti a lakosság vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó bizonytalanságot és az ebből adódó óvatossági megtakarításokat.

Alappálya
Megnevezés2013 (tény)201420152016
Infláció (éves átlag, %)
Maginfláció3,32,22,43,3
Indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció1,51,42,22,8
Infláció1,7-0,20,92,9
Gazdasági növekedés (%)
Külső kereslet (GDP alapon)1,01,51,62,3
Háztartások fogyasztási kiadása0,11,82,82,3
Kormányzat végső fogyasztása2,61,4-0,5-1,0
Állóeszköz-felhalmozás5,213,91,8-1,0
Belföldi felhasználás1,24,31,80,8
Export5,98,16,36,9
Import5,99,86,26,1
GDP1,53,32,32,1
Külső egyensúly (GDP %-ában)
Folyó fizetési mérleg egyenlege4,14,25,16,0
Külső finanszírozási képesség7,87,98,07,8
Államháztartás (GDP %-ában, szabad tartalék teljes törlésével)
ESA-egyenleg-2,4-2,5-2,4-1,9
Munkaerőpiac (százalék)
Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset3,42,23,73,1
Nemzetgazdasági foglalkoztatottság1,65,11,01,8
Versenyszféra bruttó átlagkereset3,64,24,04,8
Versenyszféra foglalkoztatottság0,84,80,80,8
Munkanélküliségi ráta10,27,77,66,6
Versenyszféra fajlagos munkaköltség2,05,91,53,0
Lakossági reáljövedelem1,83,02,41,5
*endogén kamatpálya feltevése mellett
Forrás: MNB

Összességében a reálgazdasági környezet a teljes előrejelzési horizonton - azaz a következő 6-8 negyedéven át - dezinflációs hatású maradhat, mely két ellentétes folyamat eredménye - mondta Pellényi. Külkereskedelmi partnereink kibocsátása tartósan elmaradhat potenciális szintjétől, ami mérsékli a hazai exportszektor kapacitáskihasználtságát és alacsony importált inflációt eredményez. Ezzel szemben a belső kereslet fokozatosan élénkül, mely tompítja a külső környezet dezinflációs hatását. A kibocsátási rés (azaz a tényleges és a potenciális GDP közti különbság - a szerk.) 2016 végére záródhat.

A gazdaság külső finanszírozási képessége a következő években is számottevő maradhat, ami hozzájárul a nettó külső adósság folytatódó csökkenéséhez. A költségvetés hiánya idén és jövőre is a GDP 3 százaléka alatt alakulhat, így a fegyelmezett költségvetési politika folytatódása mellett várhatóan a kormányzati hiánycél közelében alakulhat.

Többféle kockázatot látnak

Az MNB monetáris tanácsa háromféle alternatív forgatókönyvet azonosított, a monetáris politikára érdemben hathatnak.

  • A tartósan alacsonyabb olajárakkal számoló forgatókönyv feltételezése szerint az olajárcsökkenés döntően kínálati oldali tényezőkhöz kapcsolódik. A mérsékeltebb inflációs környezet és kissé kedvezőbb külső kereslet összességében az alappályánál lazább monetáris politikai irányultság felé mutat, a gazdasági növekedés kedvezőbb lehet.
  • A tartósan alacsony külső keresletet feltételező forgatókönyv a növekedésre és az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelent, így az inflációs cél elérését lazább monetáris kondíciók biztosítják.
  • A geopolitikai feszültségek erősödése a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés megnöveli az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosítja.