A Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja április 22-én fejezte be a magyar gazdaság szokásos éves felülvizsgálatát - derült ki a nemzetközi szervezet közleményéből. Ebben a közelmúlt történéseit összegezve megállapították, hogy eddig minden szép és jó, a magyar gazdaság erőteljesen növekedett az elmúlt években, amelyet támogató gazdaságpolitika segített egy kis kedvező külső környezettel és az uniós források nagyarányú lehívásával megspékelve. Az erős belső keresletnek köszönhetően 2015-ben 2,9 százalékos volt a gazdasági növekedés. Az IMF továbbá megállapítja, hogy jelentősen csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság - igaz az elemzés készítői hozzáteszik: a magánszférában bekövetkezett növekedés mellett a közmunkaprogram is bővült -, az inflációs nyomás alacsony, a várakozások pedig horgonyzottnak tűnnek.

A magánszektor hitelezése tovább zsugorodott, a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya a csökkenés ellenére még mindig magas, a bankok profitabilitása javul. A rossz hitelek kezelésére már történtek lépések - nyugtázza meg a dokumentum.

Kapcsolódó

Foltok a szép bizonyítványon

Szintén pozitívumként jelenik meg az értékelésben, hogy az ország sérülékenysége csökkent, viszont az erre irányuló intézkedések az elmúlt időszakban a kockázatokat az állami szektorra és a jegybankra helyezte át. Emellett magas maradt az adósságszint, így az ország finanszírozási szükséglete is jelentős, ráadásul továbbra is magas a külföldi finanszírozási szükséglet, a jelentős negatív nemzetközi befektetési pozíció pedig továbbra is kockázatot jelent.

Tavaly a költségvetési hiány a vártnál kedvezőbben alakult, az államadósság a GDP 75,3 százalékára csökkent a 2014-es 76,2 százalékról. Az IMF várakozásai szerint a költségvetési deficit a 2 százalékos GDP-arányos cél alatt marad - beleértve egy a GDP 1 százalékának megfelelő strukturális fiskális lazítást -, az államadósság pedig a GDP 74,25 százalékára mérséklődhet idén.

Az IMF továbbá megjegyzi, hogy mindezekkel párhuzamosan az állam gazdaságban betöltött szerepe egyre nő főleg a banki és energiaszektorbeli részesedésvásárlások révén.

Hogyan tovább?

Az IMF úgy látja, hogy ebben az évben a magyar gazdaság 2,3 százalékra fog lassulni a tavalyi 2,9 százalékról, a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad - köszönhetően a magasabb elkölthető jövedelemnek és a foglalkoztatás javulásának -, míg a javuló cserearányoknak köszönhetően a folyó fizetési mérleg többlete tovább duzzadhat. Az infláció továbbra is alacsony marad az alacsony importárak és a még mindig negatív - de már záródó - kibocsátási rés következtében.

Közép távon a magyar gazdaság mérsékeltebb teljesítményt fog nyújtani, főleg a kedvezőtlen üzleti környezet miatt, ami továbbra is visszafogja a magánberuházásokat, beleértve a külföldieket is, illetve a munkaerőpiac gyengélkedése miatt, ami a még mindig alacsony munkaerő-piaci részvételre - főleg a nők és az alacsony képzettségűek körében - vezethető vissza.

Örülnek, de...

Az IMF igazgatósága örül a kedvező gazdasági teljesítménynek, de megjegyzi, hogy a még mindig magas adósságszint és a nagy finanszírozási szükséglet miatt a gazdasági ki van téve a sokkoknak, közép távon pedig a növekedési kilátások visszafogottnak tűnnek. Az IMF kiemeli a sérülékenységet csökkentő és a magánszektor által vezetett gazdasági növekedést elősegítő intézkedések szükségességét.

Az IMF emellett üdvözli a kormány elkötelezettségét a fiskális fegyelem és a növekedésbarát fiskális konszolidáció, valamint a pénzügyi kockázatok csökkentése és az adósság csökkenő pályára állítása melletti elkötelezettséget, ugyanakkor megjegyzi, hogy javítani kell az állami költések összetételén és azok hatékonyságán, szélesíteni kell az adóbázist és racionalizálni az adórendszert. Ezek a reformok segítenének a szektoriális adók további csökkentésében és a nagyobb infrastrukturális költésekben - véli a Valutaalap.

Az IMF a monetáris politikát megfelelően alkalmazkodónak látja, egyet értenek a monetáris lazítás szükségességével abban az esetben, ha az inflációra és növekedésre vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkeznek, kivéve ha a külső finanszírozási kondíciók váratlanul rosszabbodnának. Az IMF továbbá hangsúlyozza, hogy a pénzügyi stabilitás támogatása érdekében megfelelő szintű devizatartalék tartása szükséges.

A Valutaalap vezetősége örül a pénzügyi közvetítő rendszer javítására tett erőfeszítéseknek, de szerintük a bankok mérlegének megtisztításának együtt kellene járnia a hitelhez jutás akadályainak lebontásával. Továbbá arra ösztönzi a magyar kormányt a Valutaalap vezetősége, hogy tartsa magát ahhoz az ígéretéhez, hogy csökkenti az állami szerepvállalást a bankszektorban.

A hitelezés ösztönzését célzó újabb intézkedéseknek figyelembe kell venniük a kockázatokat és időkorlátosnak kell lenniük - teszik hozzá. Az IMF üdvözli az eszközkezelő felállítását, de hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az eszközök átvételének önkéntesen és piaci áron kell történnie. Továbbá az eszközkezelő irányításának erősítését és működésének teljes átláthatóságát szintén kiemelten fontosnak tartja a szervezet.

Kockázatok a kormány közép távú tervei körül

A magyar kormány közép távú fiskális terveit az IMF több ponton kockázatosnak tartja, és véleménye szerint ezzel a tervvel az adósságszint is magas szinten marad. Az elemzésből kiderül, hogy a kormány a hiányt 2019-re a GDP 1,5 százalékára csökkentené, amelyet a szociális juttatások reformáján történő megtakarításokkal, az egészségügyi és oktatási kiadások kontroll alatt tartásával és a diszkrecionális költések befagyasztásával érne el. A bankadó további csökkentésének és a közigazgatási reform szándékán kívül a fiskális reformok konkrétumait még ki kell dolgozni - állapítja meg az IMF. A lakástámogatási rendszer szintén bizonytalanságokat rejt, a költségvetésre pedig jelentős kockázatot jelent. Az egészségügyi és az oktatási kiadásokat már évek óta alultervezik - mutat rá az IMF. Az állam ambiciózus beruházásait és eszközvásárlási terveit összhangba kell hozni az egyre nagyobb további adócsökkentési nyomással - figyelmeztet az IMF. Mindezekkel együtt az elemzés készítői úgy látják, a strukturális hiány 2 százalék körül fog lebegni közép távon, a GDP-arányos államadósság viszont épphogy 70 százalék alá fog menni, és még ez is jelentős kockázatoknak van kitéve, főleg az alacsony gazdasági növekedés, a magasabb kamatok és a növekvő függő kötelezettségek miatt.

Az elemzés az üzleti környezet javításának és a potenciális növekedés emelésének fontosságát is hangsúlyozza, továbbá szorgalmazza a szabályozási terhek csökkentését, a jogalkotás kiszámíthatóságát és a gazdaságban az állami szerepvállalás csökkentését.

Emellett javítani kellene a munkaerő-képzettségen, ösztönözni kellene az innovációt és a vállalkozási hajlandóságot, javítani kellene az uniós források felhasználásának hatékonyságán a versenyképesség javítása érdekében. A versenyképességgel kapcsolatban az elemzés rámutat, hogy míg az ármutatók nem jeleznek versenyképességi problémákat, addig az ország exportpiaci részesedése stagnált a versenytársakhoz képest, az alacsony külföldi működőtőke (FDI) pedig a jövőbeli exportteljesítményt húzza vissza. Ráadásul Magyarország a globális versenyképességi rangsorokban is visszacsúszott, főleg az üzleti és jogszabályi környezet értékelése miatt. A munkaerőpiacon a részvételi arány növelése és a képzettségi megfelelőség terén további reformokat lát szükségesnek a Valutaalap.