A cafeteria egyik legnagyobb előnye, hogy ezáltal a dolgozó magasabb jövedelemhez jut, de fontos eleme, hogy az egyedi igényekhez is alakítható, például egy iskoláskorú gyerekkel rendelkezőnek az iskolakezdési támogatás miatt ez kiemelkedő juttatás lehet - mondta a konferencián Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője. A cafeteria járulékalapot nem képez, azonban adminisztrációs terhek itt is vannak, egyes elemeinél hibás adatok megadása esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a munkavállalónál vagy a cégnél kopogtathat.

A jövőre a bölcsődei szolgáltatás, óvodai ellátás, szolgáltatásra is lehet majd adómentes juttatást adni. Bejön a mobilitási célú lakhatási támogatás, azaz az albérlet támogatása is. (Erről a lehetőségről, illetve arról, hogy ki veheti igénybe, itt írtunk bővebben.)

Egészségügyi ellátásra is lehet majd kedvező támogatást kapni a munkahelyünktől, túl sokat azonban még nem lehet tudni erről a lehetőségről. Az biztos, hogy adómentes lesz. Hegedüs Sándor szerint mindenképpen érdemes lesz figyelni arra, hogyan alakulnak a részletek.

Utalványok továbbra is megmaradnak, jövőre azonban már fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány is adható, akár értékhatár nélkül is. Például élelmiszer-láncokban felhasználható utalványok kerülhetnek be az egyes meghatározott juttatások közé, amely szinte készpénzértékű juttatás lenne - emelte ki Hegedüs.

Gondok a bérekkel

Aki el akart menni külföldre, az már megtette ezt - véli Fehér Tamás, a Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója, aki éppen ezért nem számít újabb nagy kivándorlási hullámra. A rossz hír, hogy a távozók fiatalok és képzettek, akik bizony nagyon hiányoznak a magyar munkaerőpiacról. Ez az oka annak, hogy manapság már Győrben is szlovák munkaerőt keresnek, de román cégek jelentek meg Hajdú-Bihar megyében is.

Ma szinte nincs olyan terület, ahol nincs munkaerőhiány, mindegy hogy kék vagy fehér galléros munkahelyről beszélünk. Targoncavezetőből 500-nak holnap tudnék munkát adni, de hasonló a helyzet az autószerelőknél, az árufeltöltőknél és sok helyen a középvezetői rétegben dolgozókkal is - emelte ki Fehér. De nem csupán képzett munkaerőnél van hiány. Hiába adnak a magyar kis- és középvállalatoknál nettó 200 ezret a betanított munkásnak (persze minimálbérre bejelentve), a munkaerő gyakran néhány nap alatt felmond. Megteheti, kap másik állást - mondta Fehér, aki szerint éppen ezért kicsit fals az az állami statisztika, miszerint egy átlagos munkanélküli másfél évig keres állást.

Ide kapcsolódik, hogy bruttó ezerforintos órabér alatt ma már nehéz munkaerőt találni. Ezek után nem meglepő, hogy minimálbéren már nem nagyon van pozíció, a fizikai munkásoknál néhány év alatt 30 százalékkal nőtt a bér és Fehér szerint még csak a folyamat elején járunk. A szerződéses bónusz is egyre népszerűbb: az egyszerű operátor is kap 30 ezer forintot az aláírásáért, akkor is, ha másnap felmond. Sőt, volt olyan eset is, amikor egy cég a vetélytárs munkatársait kereste meg, és 150 ezer forintos aláírási pénzt ajánlott - mondott egy példát Fehér.

Öt-tíz év küzdés

Fekete László, a Mol Magyarország hr-igazgatója szerint a problémával 5-10 évig küzdeni fognak a magyar cégek; a magyar bérszínvonal ugyanis ennyi idő alatt érheti utol a környező országokét.

A szakember szerint ma már bizonyos szektorokban teljesen elfogadott az 5-9 százalékos éves fluktuáció, de vannak olyan szektorok, ahol ez a 20 százalékot közelíti. Évekkel ezelőtt még országos átlagban 6 százalékos elvándorlást tartottak egészségesnek a szakemberek, vagyis az elmúlt években jelentős változás zajlott le. Az elvándorlásnak számos oka van, van ahol a pénz a motiválóerő, de máshol lehet, hogy a karrierút hiányzik.

A fizetéseknél Fekete szerint több lépés azonosítható: míg korábban bónuszok irányába fordultak a cégek, mára teljesen megfordult a trend. A legfontosabb az alapbér lett, akár a cafeteria rovására is. A kékgalléros munkások esetében már nem is a bruttó, hanem a havi nettó bér az irányadó, így kell újrastrukturálni a fizetéseket. Tetszik, nem teszik jelentős többletpénzt kell vinni a rendszerbe, magyarán béreket kell emelni a nemzetközi környezet miatt. Emelni kell, mese nincs - tette hozzá Fekete László.

Nem magyar specialitás

A kiskereskedelemben a hentesből keresik a legtöbbet, mégis neki a legalacsonyabb a fizetése - mondott egy furcsa párhuzamot Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Szerinte a béremelésnek határt szab a versenyképesség, hiszen a fizetés emelése után várhatóan az árakat is növelni kellene, amit a legtöbben nem tehetnek meg. Egy nagyobb területű magyar kiskereskedelmi üzlet is tud ma már annyi bért fizetni Magyarországon, mint a külföldi láncok - mondta Vámos, majd hozzátette, hogy a legnagyobb fizetést a diszkontláncok adják. A munkaerőhiány nem csak magyar jellemző: Németországban például 20 ezer kiskereskedelmi dolgozót keresnek, a magyarnál jóval nagyobb fizetésért.

A bér növekedése önmagában nem jelent életszínvonal-emelkedést - vélte Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társadalmi kapcsolatok és munkaügyi igazgatója. A szakember fontosnak tartaná azt is, ha járulékcsökkentés kapcsolódna a béremelésekhez. Ezzel szerinte ugyanis már lehetne eredményeket elérni.

Az OKSZ szerint annak a járulékrésznek kell csökkennie, amit a bruttó bér felett fizetnek a cégek - jelentette ki Vámos, aki szerint már dolgoznak is egy javaslatcsomag kidolgozásán. Amennyiben ugyanis a bruttó bérben fizetett járulékot csökkentik, akkor ugyan valamivel több pénz marad a dolgozóknál, ám az nem növeli a versenyképességet, maximum a fogyasztást egy kicsivel.