Még a 2015-ös ütemnél is nagyobb mértékben növekedett tavaly a nem teljesítő hitelportfóliók eladása. A Deloitte elemzése szerint a nem teljesítő hitelek állománya a közép-kelet-európai régióban 49 milliárd, a balti országokkal együtt összesen 51 milliárd eurót tett ki. Két éve ráadásul Magyarország és Szlovénia építette le leginkább NPL állományát - előbbiben 31, utóbbiban 20 százalékkal csökkent ez az érték. A 2016-os év hasonló, csökkenő trendet mutatott és a tranzakciók is ezt támasztják alá: a tavaly lezárt tranzakciók nominális értéke meghaladta a 4 milliárd eurót.

A csökkenő trend 2014 óta tart, de azóta tovább javult mind az északi, mind a déli országokban. Viszont a két terület között jelentős különbség van. Még mindig 5-10 százalék között mozog a rossz, nem teljesítő hitelek aránya Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Észtországban, Lettországban és Litvániában. Délen viszont még 10-22 százalék között vannak.

Kapcsolódó

A nem teljesítő hitelráták Magyarországon és Szlovéniában javultak a legjelentősebben, előbbiben 3,7, utóbbiban 1,9 százalékponttal.

A lezárt és még folyamatban lévő tranzakciók volumenének tekintetében a már 2015-ben is jelentős aktivitást mutató Románián és Szlovénián túl 2016-ban már Magyarországon és Horvátországban is felpörgött a tranzakciós aktivitás. Az NPL állományok további csökkenéséhez járulhat hozzá a következő években a hitelek átstrukturálása, ami eszköz lehet az életképes vállalatok és hosszú távon a fizetőképes egyének átmeneti likviditási gondjainak kezelésére és a fenntartható adósságtörlesztés elérésére - véli Bíró Balázs, a Deloitte portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások közép-kelet-európai vezetője.

Az NPL-állomány csökkenéséhez és a tranzakciós piac élénküléséhez vezethetnek a makrogazdasági folyamatok is. Mind a tizenkét vizsgált országban növekedett a GDP, ami áttételesen pozitív hatással volt a hitelvisszafizető képességre a lakossági és a vállalati adósok esetében is egyaránt. Ezzel párhuzamosan az ingatlanpiac teljesítménye is javult. De fontos változás az is, hogy az Európai Központi Bank (ECB) segíti, hogy a pénzintézetek megszabaduljanak a rossz hiteleiktől. A szervezet legfrissebb direktívája átfogó riportálást ír elő a nem teljesítő hitelportfóliókra vonatkozóan, ha pedig valahol megnő a rosszhitelek aránya, azok leépítésére épülő stratégiatervezést ír elő.

A Deloitte várakozásai szerint 2017-ben is a tavalyihoz hasonló aktivitásra lehet számítani, mivel az NPL befektetők egyre magabiztosabbá válnak a régió sajátosságaival kapcsolatban, valamint a bankok továbbra is erős hajlandóságot mutatnak a portfólió-értékesítések felé.

Magyarországon az is új lendületet adhatott az NPL-felvásárlásnak, hogy tavaly februárban a Magyar Nemzeti Bank is alapított egy felvásárlót, a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-t. Annak működését az Európai Bizottság (EB) is jóváhagyta.