Az első félévben folytatódott a magyar gazdaság növekedése. A GDP 3,5 százalékos emelkedése jócskán meghaladta az 1,4 százalékos uniós átlagot, ugyanakkor az új uniós tagállamokkal összevetve már nem mondható kiugrónak, amely átlag 3,2 százalék volt. A visegrádi országokkal szemben a korábbi évtizedben felhalmozott növekedési hátrány továbbra is fennáll. Az első negyedben a GDP termelési oldala kiegyensúlyozott maradt - ebből csak a mezőgazdaság csökkenése lóg ki.

Az eddig beérkezett információk alapján nem változtattak a Kopint-Tárki kutatói az idei növekedési kilátásokon: a magyar gazdaság 2015-ban várhatóan 3,2 százalékkal növekszik - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. igazgatója. A 2016-os lassulás viszont kisebb lehet, az eddigi 2,2 százalékkal szemben most már 2,4 százalékra teszik a jövő évi várható növekedést. Az infláció lassan újra emelkedő pályára áll, a mértéke normalizálódik: a tavalyi -0,2 százalék után idén már fél százalékkal nőnek éves átlagban az árak, jövőre pedig már 2,6 százalékot várnak az elemzők. A cég idén eddig nulla, 2016-ra pedig 2,3 százalékos inflációt jósolt. Palócz Éva hangsúlyozta, hogy az infláció ilyen mértékű növekedése kifejezetten előnyös a magyar gazdaság számára.

A magyar gazdaság köszöni jól van

A magyar gazdaság globális képe nem változott, az idén várt 3,2 százalék a második legjobb lesz a régióban, Lengyelország után. A magyar növekedést a magánfogyasztás húzza - köszönhetően a növekvő jövedelmeknek. Kedvezőtlen momentum, a beruházások csökkenése, idén mindössze egy százalékos beruházásnövekedést vár a Kopint-Tárki. A vállalati beruházások stagnálnak, viszont állami beruházások visszaesnek az átmenetileg elapadó uniós pénzek következtében.

A csökkenő beruházások miatt az import is visszaesik, így a nettó export is növeli a gazdasági teljesítményt. Az export az idén 8,5, 2016-ban 7 százalékkal növekedhet. Az import az idei 8 százalékról 6,7 százalékra lassulhat 2016-ban.

Ingadozik az ipari termelés

A termelési oldalon nagy az ingadozás az ipari termelésben, amely idén 6,9 jövőre 5,2 százalékkal nőhet. Az előrejelzéssel az a gond, hogy ha egy-egy gépsor leáll egy nagyobb magyarországi autógyárban, az azonnal visszaveti az ipari termelés növekedést. Folytatódik a foglalkoztatás növekedése, idén 2,8 százalékkal, jövőre is 1,4 százalékkal. Ezzel párhuzamosan nőnek a jövedelmek, a nettó reálkeresetek 2,8, illetve 2,6 százalékkal emelkedhetnek idén és jövőre. A lakosság még kivár, a fogyasztás nem nő ilyen mértékben, de az év hátralévő részében élénkülhet a lakossági kereslet. Így idén a magánfogyasztás 3 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal bővülhet.

Stabil államháztartás, csökkenő államadósság

Az államháztartás hiánya idén és jövőre is a GDP 2,4 százaléka lehet, ami bőven a maastrichti három százalék alatt van, ám ilyen gazdasági növekedés mellett nem kiemelkedő teljesítmény. A magyar állampapír-piaci hozamok ütemesen csökkennek: a rövid oldalon egy százalék körüli hozamszint alakult ki a jegybank kamatcsökkentéseinek köszönhetően. Ez a kamatszint mind nemzetközi, mind történelmi összehasonlításban rendkívül alacsony. A hosszabb - tíz éves hozamok - három százalék fölött alakulhatnak, ugyanis a készül monetáris szigorítások a hozamfelárak növekedését hozzák magukkal.

Az államadósság is csökkenő pályára állt - köszönhetően a gazdaság növekedésének: a Kopint-Tárki kutatói szerint a GDP arányos mutató a a tavalyi 76,9 százalékról az idén 75, 2016-ra pedig 74 százalékra mérséklődhet.

A hitelezésben sajátos helyzet alakult ki: hasonlóan az államháztartáshoz a hitelpiac is stabilitás jegyeit mutatja, ugyanakkor a kereslet a vállalatok részéról meglehetősen szerény a kamatcsökkenés ellenére. A hitelezési feltételek is inkább enyhülnek, mint szigorodnak. A lakossági hitelpiacon ma hat százalék körül lehet lakáscélú hitelt felvenni, kihelyezések havi 20-25 milliárdos szinten stabilizálódnak - ami messze elmarad a 2000-es évek elejétől.

Az árfolyamokban éves átlagban és a mostani szintekhez képest is (enyhe) erősödést várnak az elemzők: a véleményük szerint éves átlagban idén 307, jövőre pedig 302 forintot érhet az euró.