"Minden felmerülő állítást komolyan veszünk és teljes mértékben együttműködünk bármilyen kormányzati vizsgálatban. Mint más nagyvállalatok, amelyek világszerte rendelkeznek kirendeltségekkel, cégünk is gyakran kap visszajelzéseket dolgozóitól és üzleti partnereitől lehetséges visszaélésekről. Ezeket kivizsgáljuk, függetlenül a bejelentés forrásától" - ezt a közleményt adta ki a Microsoft amerikai anyavállalata, amikor kiderült, Romániában, Olaszországban és Kínában is vesztegetéssel, valamint korrupciós cselekményekkel gyanúsítják a helyi kirendeltségeit az Egyesült Államok hatóságai. Még 2013 márciusában kezdték átvilágítani a világ több országában - főleg a korrupciós szempontból kockázatos területükön - a leányvállalataikat.

Az amerikai állam szemében Magyarország is kritikus helynek számított, pláne, hogy az átvilágítás akkor ért el ide, amikor már tartott a 2014-es kitiltási botrány, a diplomáciai viszony fagyos volt és az Egyesült Államok arról beszélt, hogy a vesztegetésekben részt vettek az adóhatóság emberei is. A két ország közötti konfliktus elcsendesedésekor, 2015-ben jelentek meg a revizorok, tandemben egy magyar ügyvédi irodával, hogy elvigyenek több számítógépet és adathordozót. Ezeken többnyire az állami szféra közbeszerzéseivel kapcsolatos dokumentumokat tárolták, a nagy beszerzések törvényességére voltak kíváncsiak. Azért ezeket keresték, mert egy hazai viszonteladó külön jelezte a Microsoftnak, hogy közbeszerzési anomáliák vannak.

Kapcsolódó

Nem egyszerű közbeszerzések

Ahogy arról a Napi.hu korábban beszámolt, az egyik első problémás szerződést a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kötötte a Microsoft Magyarország egyik LAR-partnere (nagyvállalatokat és az állami szférát kiszolgáló alvállalkozója). Az érintett szerződést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központi, nettó 46 milliárd forint értékű 2013-as keretmegállapodás terhére kötötték. Az adóhatóságnál a bruttó 1,82 milliárd forint összegű kiírást a Racionet Zrt. nyerte.

Lapunk információi szerint első körben az értékesített szoftverkulcsok túlárazása tűnt fel az ellenőrzésen. Az adóhatóság többek között Office Standard 2013, Office Pro Plus 2013 és WindowsPro szoftverekre kötött szerződést. Bár a Racionet - kiemelt partnersége révén - kedvezményes áron értékesíthette volna tovább a licenceket, valójában ennél mintegy 30 százalékkal drágábban, a piac árat megközelítő értéken adta el azokat - ez a 2013-as katalógusok árazásából is látszik.

Microsoft-botrány: Az adóhatóságnál robbanhatott a bomba

Az adóhatóság egyik milliárdos szoftverbeszerzését találhatta annyira gyanúsnak a Microsoft amerikai anyacége, hogy szerződést bontott több magyarországi partnerével is. A szerződést nem sokkal a kitiltási botrány kirobbanása előtt kötötték, emiatt kezdődhetett vizsgálat, amelybe pletykák szerint az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítségét is kérték.

 

A NAV korábbi munkatársai már az előző cikkünk kapcsán említették, hogy a szoftverek nagy részét nem is telepítették a hivatal gépeire, de azt nem tudták, hogy ez a Microsoft átvilágítóinak is feltűnt-e. Most a Napi.hu megtudta, hogy észlelték azt is, hogy a 2014 tavaszán megérkezett kódokat nem használták fel, egészen 2016 második feléig. A hivatalban valójában nem is volt megfelelő eszközpark ebben az időszakban, így valós igény sem volt a programokra.

Ami annak fényében érdekes, hogy korábbi írásunk után jelezték, külön módosították egy határozattal a rendelkezésre álló keretet a NAV informatikai modernizálására létrehozott EKOP-programban. A 2012. augusztus 22-én aláírt támogatási szerződés eredetileg bruttó 1,99 milliárd forintról szólt, de a 2026/2013-as (XII.29.) kormányhatározat a projekt szakmai tartalmának bővítésével lehetővé tette a támogatási összeg 5 milliárd forintra történő módosítását.

A NAV-ot megkerestük a beszerzéssel kapcsolatos kérdéseinkkel. Többszöri érdeklődésünkre sem reagáltak az ügyre semmilyen formában.

Brutális túlárazás

Azóta megtudtuk, az adóhatóságnál tapasztalt túlárazás "eltörpült" egy másik állami beszerzés mellett: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szoftvertenderén az ottani drágább árhoz képest is még további 30 százalékkal többet fizettek.

Míg az adóhivatal 73 989 forintos nettó egységáron szerezte be a maga 8820 darab Office Standard 2013-as csomagját, addig a rendőrség 2275 darabért 100 912 forintos egységárat fizetett. Itt ugyan a beszerzés volumene eltér, de szinte pontosan ugyanígy 30 százalékos eltérés volt az Office Pro Plus 2013-as szoftvereknél is, melyből a NAV 2275, az ORFK pedig 2000 darabot vásárolt. Előbbi 100 912 forintot, a rendőrség pedig 131 800 forintot fizetett. Nem meglepő módon ugyanekkora arányú eltérés volt a Windows operációs rendszerek beszerzésénél az internetre feltöltött szerződés táblázata szerint.

Az ORFK beszállítói viszont nem a korábbi ügyben feltűnt Racionet és konzorciumtársai voltak, hanem a Humansoft Kft., amely a dokumentum alapján a szállításért és a számlakiállításért is felelt. Ami még érdekesebbé teszi a rendőrség megrendelését, hogy iparági források szerint a Microsoft termékekhez a LAR-partnerek közül ez a cég jutott a legolcsóbban: a piaci árnál közel 30 százalékkal - bizonyos szoftvereknél 40 százalékkal - kellett kevesebbet fizetniük.

Figyelembe véve, hogy a NAV a kedvezményes árral valójában piaci értéken szerezte meg a szoftvereket, a rendőrség mintegy 60 százalékkal többet fizethetett, mint amennyivel elvben a Microsoftnál számoltak.

"Amikor ez a szerződés aláírásra került a Humansoft Kft. még nem volt LAR-partner. A nevezett softvereket egy hivatalos LAR partnertől vette. A Humansoft Kft. nem tudhatja mekkora volt a kedvezmény" - írta a cég megkeresésünkre. Üzleti titokra hivatkozva nem közölték, hogy kitől szerezték be a szoftvereket. Emellett azt állították, hogy "a Microsoft semmilyen problémát nem jelzett sem akkor, sem az azóta eltelt időszakban a szerződéssel kapcsolatban. A Humansoft Kft. Microsoft-tal való LAR partneri szerződése 2015. januárban jött létre és 2017. novemberében szűnt meg."

Cikkünk megjelenése után egy héttel a Humansoft Kft. tulajdonosa, a 4ig zrt. ismét hansúlyozta, hogy a szerződéskötéskor még nem volt LAR-partner, amely a cikkben eddig is szerepelt. A szerződésben szereplő szoftvereket egy hivatalos partnertől szerezte be, amelyhez még annyit fűztek hozzá, hogy a "Megrendelő részére a szoftvereket nettó 1,16 milliárd forintért értékesítette, amely 11,9 százalékos árrést tartalmazott. A Humansoft Kft-nek nincs információja arról, hogy a szerződéskötés időpontjában mekkora volt a Microsoft kedvezményes kormányzati listaára."

Hasonlóan az adóhatósághoz, az ORFK-t is megkerestük kérdéseinkkel, de - egy választ ígérő visszajelzés után - cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

Azt hitték, rosszul látnak

A magyarországi Microsoft korábbi dolgozóival folytatott beszélgetések során kirajzolódott egy kép arról, hogy az anyavállalat komolyan vette a vizsgálatot, szigorúan ellenőrizték a szerződéseket. Először adathordozókat és számítógépeket vittek el, majd több alkalmazottat megkerestek és kihallgattak. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy pontosan hány embert és kiket kérdeztek ki, ugyanakkor legalább tíz emberről lehetett szó.

Több forrásunk felidézte, hogy az átvilágításkor előkerült egy szerződés, amelynek túlárazása annyira meglepte a revizorokat, hogy elsőre tévedésre gyanakodtak. "Az egyik kollégát behívták és megkérdezték, hogy Magyarországon is azt jelenti-e a nettó, mint Amerikában" - idézték fel az anekdotát. Úgy emlékeztek, hogy nagyságrendileg másfélszeres lehetett az árazás, ami épp ráillik az ORFK beszerzésére.

A beszámolók szerint voltak, akiket amerikai nyomozók hallgattak meg, volt, akit a cég redmondi központjában tartott konferencián - és továbbképzésen -  hívtak félre. Állítólag néhányak esetében nemcsak belsős revizorok voltak jelen, hanem az amerikai Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice - DOJ), valamint a FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (Securities Exchange Commission - SEC) emberei is.

Ez a gyakorlat teljesen bevett az amerikai illetőségű cégeknél, mivel kiterjed rájuk az Egyesült Államok külföldi korrupciót tiltó törvénye, a Foreign Corrupt Practices Act (FCPA). A jogszabály többek között arra is feljogosítja a hatóságokat, hogy idegen országokban elkövetett korrupciós és vesztegetési ügyeket, valamint számviteli szabálytalanságokat vizsgáljanak, iratokat foglaljanak le, vagy az érintetteket eljárás alá vonják, kihallgassák.

Magáról a kihallgatáson feltett kérdésekről keveset tudni. Egy érintett azt mondta, hogy ezek az állami beszerzésekről és a partnerek kiválasztásáról szóltak, valamint arról, hogy kormányzati szereplők bejáratosok voltak-e a magyarországi leány irodájába, esetleg a kiválasztott alvállalkozókhoz. Valamint kérdéseket tettek fel a hazai cégvezetésről is.

A kormány alkalmazásában

Bár az ellenőrzést a hírek szerint 2016-ban lezárták a magyarországi részlegen, a Microsoft ekkor még nem, csak 2017 novemberében bontotta fel a szerződéseket a LAR-partnereivel (a Humansoft Kft.-vel, a Racionet Zrt.-vel és az Euro One Zrt.-vel). Az időpont állítólag nem véletlen: a hónap elején a Miniszterelnökségen Sagyibó Viktort, a Microsoft korábbi kormányzati üzletágvezetőjét ekkor különlegesen széles jogkörrel rendelkező miniszteri biztossá nevezték ki.

A tárcánál ő végzi a minisztériumhoz tartozó állami vezetők, valamint az alájuk rendelt gazdasági társaságok projektjeinek koordinációját. Monitorozhatja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) végrehajtását, együttműködve a területért felelős kormánybiztossal, valamint tanácsot ad az érintett vezetőknek, és jelentéseket ír Lázár János kancelláriaminiszternek a futó programok végrehajtásáról.

A Microsoft azért dönthetett a szakítás mellett, mert a kinevezés ellentétes volt a cég irányelveivel. Sőt addigra a politikussá avanzsált cégvezetőnek egyszer már "utánanyúltak" a hírek szerint: állítólag kérték az elbocsátását a Humansoft Kft.-t tulajdonló 4iG Nyrt. vezérigazgatói posztjáról, ahova még 2016 júniusában nevezték ki. A cég hivatalos közlése szerint két héttel a beiktatása után nem részletezett személyes okokra hivatkozva felmondott.

Korábban a sajtóban Papp István egykori Microsoft-vezérigazgató távozását is az üggyel kapcsolták össze. A vállalatvezető szintén az államigazgatásban találta meg a helyét: 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe került, ahol egészen 2017 áprilisáig maradt. Ezt követően saját tanácsadó cégével kezdett el foglalkozni. A magyarországi informatikai vállalkozók között viszont ismert tény volt, hogy a Miniszterelnökségnek is dolgozik. A Napi.hu kérdésére Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón megerősítette, hogy jelenleg a 170 milliárdos közigazgatás-korszerűsítési program végrehajtásában segédkezik, mint a piacot jól ismerő szakértő.

Így reagált a Microsoft Magyarország korábbi vezetője

Az ügyben megkerestük Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország korábbi vezetőjét. Kérdéseinkre adott válaszait változtatás nélkül közöljük:- Igaz-e, hogy a 2014-2016 között átvilágítás során Önt is meghallgatták?- Nem hallgattak meg átvilágítás során. Regnálásom 4 éve alatt a cég működését két belső auditon értékelték és ott teljes (100 százalékos) szabályzói és jogi megfelelőséget állapított meg a vállalat szigorú belső ellenőrzése.

- Igaz-e, hogy a cég más dolgozóihoz hasonlóan az ellenőrzés során meghallgatták Önt is az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) nyomozói?- Nem igaz. Az Egyesült Államoknak semmilyen hatósága, soha, semmilyen ügyben nem hallgatott meg.

- Mit gondol a vizsgálat eredményéről?- Vizsgálatról, annak létéről vagy nem létéről, természetéről nem rendelkezem semmilyen információval, így annak eredményéről sem tudok semmit.- Milyen visszajelzést kapott a Microsofttól a munkájára vonatkozóan és a nyomozás kapcsán?- 2011. októberétől 2015. júliusáig voltam a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetője. Kollégáimmal közösen elért sikereink eredményeként neveztek ki 2015. augusztusában az ázsiai és óceániai térség értékesítésért, marketingért és partneri szolgáltatásokért felelős alelnökévé. Munkaviszonyom során kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptam a Microsoft nemzetközi vezetésétől: mindvégig a Microsoft család megbecsült tagja voltam, egy olyan leányvállalati majd regionális felső vezető, aki ma is büszke a közösen elért eredményekre.

Egyezség született?

A botrány azért érintette különösen érzékenyen a Microsoftot, mert Romániában most is több bírósági eljárás folyik, amelyek az ottani compliancevizsgálat miatt pattantak ki. Az amerikai központ által lefolytatott 2014-es ellenőrzés eredményeiről a szoftveróriás - hasonlóan a magyarról - semmilyen részletet nem közölt, de az ország Korrupcióellenes Különleges Ügyészsége (Directia Nationala Anticoruptie - DNA) csaknem 300 embert gyanúsított meg a nyomozása során, mely állítólag a megfelelési vizsgálatból indult ki.

Az első négy már bíróság elé állított vádlottja (köztük egy volt miniszter) esetében 2016 októberében született meg a - többéves letöltendő börtönbüntetésről és 17 millió eurós vagyonelkobzásról szóló - jogerős ítélet. Az ügyben az akkori kormány kilenc miniszterét gyanúsították meg, ami egy kormányválságot, majd -bukást eredményezett. A DNA úgy becsülte, hogy a megbízásokért cserébe 50 millió dolláros korrupciós pénzt fizettek ki kormánytagoknak a román értékesítési partnerek. A túlárazások ottani mértékét is 30-40 százalékra tették.

A Napi.hu úgy értesült, hogy a Microsoft két kelet-európai fiaskó után egy súlyos bírságtól tartva mindenben együttműködött az amerikai hatóságokkal a vizsgálatok alatt. Az iparágon belül az a hír terjed, hogy a DoJ és a cég között megállapodás született. Erről szóló dokumentum viszont nem szerepel az USA minisztériumának honlapján. Írásban fordultunk a DoJ-hoz, hogy valóban részt vettek-e a nyomozásban, ha igen, akkor pontosan mely ügynökségei, és hogy valóban megegyezéssel zárult-e az ügy. Az jelezte, hogy a megegyezéseket a honlapjukon megjelentetik, állításainkat nem cáfolták, mindössze annyit írtak, hogy céges ügyeket nem kommentálnak.

A Microsoft anyavállalatát is megkerestük, helyette azonban a hazai kirendeltsége válaszolt. Jelezték, hogy a februárban adott válaszukon kívül nem kívánnak semmit hozzáfűzni az ügyhöz, valamint sem a jelenlegi, sem a volt dolgozóikról nem nyilatkoznak. Akkor a Microsoft Magyarország azt írta: "a cég elkötelezett amellett, hogy olyan módon folytassa üzleti tevékenységét, amely megteremti és fenntartja a bizalmat ügyfelei és partnerei iránt. Kérjük, vegye figyelembe, hogy követve a céges előírásunkat, partnereinkkel és ügyfeleinkkel kapcsolatos ügyeket nem kommentálunk."