A jelenlegi kilátások szerint felemás pályát írhat le idén az infláció. Az év első hónapjait visszafogott, 2 százalék körüli drágulás jellemezte. A második negyedévtől némi gyorsulás várható és a nyári hónapokban érheti el a 2,5 százalékos szintet az árindex. Majd ősszel kicsit nagyobb lehet a tempó és decemberre pedig elérheti a 3 százalékot - kommentált a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

Az infláció gyorsulásában egyrészt a bázishatás játszik majd szerepet, 2017-ben ugyanis áprilistól júniusig csökkent az infláció, majd ingadozó eredményeket produkált. A bázishatás mellett a lakossági fogyasztás felfutása is a gyorsulás irányába mutat. Az infláció alakulása szempontjából nagy kérdés a nemzetközi inflációs környezet alakulása. Az elmúlt hónapokban a fogyasztási cikkek ára a kereslet ellenére visszafogottan nőtt. Ez pedig részben azzal magyarázható, hogy az importált infláció alacsony szinten van, ha azonban ez növekedni kezd, akkor az is gyorsíthatja a magyar inflációt. Ugyancsak felfelé mutató kockázatot jelent, hogy tempós maradt a bérkiáramlás.

Kapcsolódó

Az infláció enyhe emelkedését elsősorban az élelmiszerek termékköre okozta, ezen belül is a tojás, a vaj és a tejtermékek drágultak leginkább. A következő hónapokban lassan ugyan, de tovább erősödhet a hazai inflációs nyomás - fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. A prognoszta. 2018 egészében átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulál, míg az év végre 2,8 százalék közelében alakulhat az árszínvonal emelkedése.

Az infláció lassúságához a tavalyi magas bázis, a célzott áfa-csökkentések, az alacsony importált infláció, valamint az olcsóbb üzemanyagárak is hozzájárultak. A lassú infláció jelensége minden bizonnyal átmeneti lesz, azonban a kérdés az, hogy mikor gyorsul fel szemmel láthatóan és érdemben a KSH által mért infláció. Az egyértelmű, hogy piac már régóta az infláció erőteljesebb gyorsulására számít, ami a Bloomberg adataiból is látszik, hiszen tavaly szeptember óta folyamatosan magasabb inflációt vár a piac, mint amit a KSH riportál (egyetlen kivétel a januári adat) - mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Véleménye szerint az összességében még mindig cél alatt lévő inflációs mutató továbbra is fontos érve maradhat az MNB-nek a laza monetáris politika fenntartása mellett. A feltétel nélküli kamatcsere (MIRS) tenderek és a jelzáloglevél-vásárlások az elkövetkező hónapokban tovább folytatódnak. Ezen eszközök segítségével a jegybank a hozamgörbe középső és hosszú részén szeretné mélyen tartani az állampapírhozamokat. Várakozása szerint a bankközi kamatlábak a jelenlegi szinteken stagnálhatnak idén, és csak 2019 második felétől várjuk, hogy emelkedésnek indulnak a bankközi kamatok. A globális infláció alakulása és az ECB monetáris politikája továbbra is fontos meghatározó tényezője marad a hazai kamatpolitikának, amelyek azt is eredményezhetik, hogy a jelenleg vártnál még később kezdenek emelkedni a kamatok Magyarországon.

A következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt gyorsulhat az infláció, így az év közepére átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis alacsony lesz - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az év eleji célzott áfa csökkentések is támogatják az alacsony inflációt. Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,5 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei.

A viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél. A maginfláció csupán 2,5 százalék volt, annak ellenére, hogy jelentősen emelkedtek a dohánytermékek árai jövedéki adóemelés következtében, valamint egyszeri hatásként a tej- és tejtermékek, valamint a tojás drágulása a régiós és európai árnövekedési ciklusát tükrözi. Ezektől megszűrve 2 százalék alatt maradhatott a maginfláció, ami így továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, és nem tükrözi sem a bérköltségek növekedésének, sem az élénkülő belső kereslet inflációs hatásait - tette hozzá Suppan.

Kép forrása: Shutterstock.