Min kellene Magyarországnak változtatnia? - Itt az IMF válasza

A korábban feltételezettnél hosszabb időbe telhet a közép-, kelet-, és délkelet-európai országoknak (CESEE) felzárkózniuk a fejlett Európához, miután az átlagos növekedési ütemük jelentősen elmarad a válság előtti szinttől. Miután a globális gazdaságot középszerű növekedési kilátások jellemzik közép távon, a CESEE régió országainak csak a strukturális reformok adhatnak reményt arra, hogy a gazdaságuknak lendületet adjanak és felgyorsítsák a konvergenciát - állítja a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb regionális jelentésében.

Kelet-Közép- (CEE), Délkelet-Európa (SEE) és Törökország gazdasága 2015-ben 3-4 százalékkal nőtt, amelyet leginkább a belső kereslet  húzott, az uniós tagállamok viszont az EU-források intenzívebb lehívásának hatásából is profitálhattak. A FÁK-országok továbbra is recesszióban maradnak. Az orosz gazdaság jelentősen zsugorodott az olajár zuhanása és a nyugati szankciók eredményeként, és várhatóan jövőre is recesszióban marad. A többi FÁK tagállam belső politikai és pénzügyi bajokkal és gyenge külső kereslettel küszködik. Az IMF várakozásai szerint e régió zsugorodása 2016-ban 1,5 százalékra mérséklődhet a 2015-ös 4,25 százalék után.

Nőttek a kockázatok

Bár erős konjunktúra tapasztalható a CESEE régió egészében, a kockázatok is emelkedtek - figyelmeztet az IMF. A régió gazdaságai számára a legnagyobb veszélyt az eurózóna stagnálása jelenti, amely a régió gazdaságai számára a legnagyobb kereskedelmi partner. Hasonlóan negatív hatással lehet a régióra az USA és Kína vártnál lassabb növekedése, valamint a pénzügyi feltételek szigorodása a globális piacokon.

A régióban emellett politikai instabilitás és a populista pártok előretörése is súlyosbítja a helyzetet. E körülmények között a támogató monetáris politikát a közép távú költségvetési konszolidációval együtt továbbra is a szükséges intézkedések között említi az IMF egész régióban.

A helyzet egyre rosszabb

A Valutaalap továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek az országok a munkaképes korú lakosság számának jelentős csökkenésével szembesülnek és a trend egyre rosszabbodik bizonyos esetekben, amelyet még a kivándorlás is súlyosbít. Utóbbi következtében a régiót mintegy 20 millió ember - a munkaképes korú lakosság 6,25 százaléka - hagyta el a becslések szerint az elmúlt 25 évben.

Ez az IMF szerint arra kellene, hogy ösztönözze ezeket az országokat, hogy a strukturális munkanélküliséget csökkentő és a képesítések kereslete és kínálata közötti különbség mérséklését célzó intézkedéseket hozzanak, illetve javítsák az alulfoglalkoztatott csoportok (nők, idősek) munkaerő-piaci helyzetét. Emellett az IMF szerint az egészségügyi ellátáson is javítani kellene, hogy emelkedjen a várható élettartam. Jobb intézményi rendszer is segíthetne ezeknek az országokban a képzett munkaerő megtartásában illetve vonzásában.

Még mindig nagy a szakadék

Az egy főre eső tőke egy tipikus CESEE gazdaságban még mindig csak a fejlett európai gazdaság körülbelül egyharmadán áll. A beruházási szakadék különösen az infrastruktúrában nagy, ahol az állami befektetések is segíthetnének, igaz, ez önmagában még nem elegendő - mutat rá az IMF. Bár a beruházásokat sok országban még mindig a válság öröksége - nagy adósságterhek, nemteljesítő hitelek - fogja vissza,  magánberuházások fellendítése érdekében a legtöbb régiós országban mélyebb strukturális gondokat kell megoldani.

A termelékenység növeléséhez - amely a gyorsabb konvergenciát is eredményezné a fejlett Európához - kulcsfontosságúak a strukturális reformok. Ezek között az IMF a jogi rendszer fejlesztését, az egészségügyi rendszer javítását és a magas termelékenységű ágazatok és cégek támogató környezetének biztosítását említi.

A strukturális reformokkal kapcsolatban az IMF megjegyzi: a CESEE régió országai között Bulgáriának, Horvátországnak, Szlovákiának és Szlovéniának relatíve nagy mozgástere van a jogrendszer (az igazságügy függetlensége és a bíróságok pártatlansága) és a tulajdonjog javításán keresztül növelni a hatékonyságot. Magyarországgal kapcsolatban az IMF megjegyzi, hogy - Albánia, Szerbia és a FÁK-országok mellett - szintén profitálhatna a tulajdonjog védelmének erősítésének hatásából.

Hogy lehetne előrébb lépni?

A Valutaalap elemzéséből kiderül, hogy Magyarország potenciális növekedését legnagyobb mértékben a tulajdonjog védelmének javításával, a megfizethető finanszírozás elősegítésével illetve a várható élettartam növelésével lehetne emelni, de közepes hatással járna még a jogrendszer, valamint a kormányzati hatékonyság javítása, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a nők munkaerő-piaci részvételének növelése, illetve munkaerőn belül a felsőfokú végzettségűek arányának növelése, továbbá a szolgáltató szektor részarányának emelése.

A tulajdonjog védelmének erősítése a régiónkban a balti államokat, Lengyelországot, Romániát és Törökországot leszámítva minden országban azok között a területek között van, amelynek javításával jelentős pozitív hatást lehetne elérni az IMF szerint a potenciális növekedésben. A megfizethető finanszírozás terén a legnagyobb mozgástere Magyarország mellett Szlovéniának, Bulgáriának, Romániának, Horvátországnak, illetve Oroszországnak és Ukrajnának van. A várható élettartam növelése Csehországot és Szlovéniát leszámítva mindenhol jelentősen segítené a potenciális növekedést.

A CEE régióban a potenciális növekedést javítandó intézkedések között Magyarország csak az üzleti szabályozás és a szolgáltatószektor arányával áll jobban, mint a versenytársai.