Nem közeledtek az álláspontok a munkáltatói és a szakszervezeti oldal között, így nincs megállapodás a legkisebb bérről. Törvény szerint ilyen esetekben a kormánynak tárgyév december 31-ig ki kell hirdetnie a következő évre vonatkozó minimálbért, ettől azonban most eltekintenek. Az év utolsó VKF-ülését Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezette, aki szerint a kormányoldal célja, hogy a szociális partnerek mindenképp egyezségre jussanak, így rendhagyó módon a fórum egyeztetései 2021-ben is folytatódhatnak majd.

A cél azonban mindenképpen az, hogy már január első felében megállapodás szülessen, hiszen a februári bérfizetésnél már meg kell jelennie az emelt összegnek az érintett munkavállalók számláin - tudta meg lapunk Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökétől. Szerinte van esély arra, hogy a következő hetekben közeledjen a felek álláspontja, és a megállapodást akár év elejéig visszamenőlegesen is érvényesíteni lehessen.

Kapcsolódó

Az idei VKF-ülések során a kormány most előszőr véleményezte a részt vevő felek álláspontját, illetve állt elő saját javaslattal és gyakorlatilag 0 százalékot mondott a januári béremelésre - kommentált Kordás László. a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A miniszter szerint érdemes elhalasztani 2-3 héttel a megállapodást, ám visszamenőleges jogalkotás Magyarországon nem létezik. A kormányoldal álláspontja szerint egy lehetséges megállapodást az aláírás másnapjától lehetne a leghamarabb hatályba léptetni. Kordás szerint ez azonban komoly jogalkotási problémákhoz vezethet, melyekre Palkovics csak később ígért megoldást.

A megállapodás technikailag kivitelezhető lenne, feltéve ha január 15-ig megszületik. Az új minimálbér először a januári fizetések bérszámfejtésénél érvényes, ami január végén - február elején történik a vállalkozásoknál. Jogtechnikailag viszont ez azt jelenti, hogy amennyiben létrejön a megállapodás a felek között, akkor ezt a kormány rendeletben kihirdeti, ugyanakkor az a hatályos szabályok alapján nem lehetséges, hogy a kihirdetés dátuma a hatályba lépés dátumát megelőzze. Vagyis egy január 15-én kihirdetett jogszabály nem lehet érvényes január 1-től, hiszen ez sérti a munkáltatók jogát a felkészülésre.

Hogy ezt a jogalkotási problémát miként fogja megoldani a kormány az nagy kérdés.

- fogalmazott Kordás László.

Egyelőre viszont csak az tűnik lehetségesnek, hogy például február 1-től hirdetik ki a 2021-es minimálbért, ami azonban már csak a márciusi fizetésekben jelenhetne meg.

Bár a szakszervezetek akár Szilveszter napján is tárgyalnának, a munkaadói oldal nem kíván álláspontján változtatni és idén a további egyeztetéseknek sem látja értelmét. A kormányoldal azonban nem áll elő saját javaslattal, hanem lényegében kijelenti, hogy ha nincsenek meg a kellő feltételek, akkor a tárgyalásokat el kell halasztani. Ezzel lényegében összekacsintott a munkaadókkal, a munkavállalók háta mögött - értékelt a MASZSZ elnöke.

A három szakszervezeti konföderáció és a három munkaadói szervezet álláspontja között egyelőre jelentős a differencia. A munkáltatók körülbelül 3 százalékos emelést javasolnak, amelynek alapján januártól a minimálbér 5 ezer forinttal emelkedne 166 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6400 forinttal növekedne 217 ezer forintra. Abban a tekintetben engedékenyek, hogy ha 3 százalékkal nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.

A munkavállalói érdekképviseletek 6,5 százalékos emelést javasolnak és mind a három szakszervezeti konföderáció úgy határozott, hogy ebből a javaslatból nem igen akar engedni. Ezen felül garanciát kérnek arra, hogy ha az infláció jövőre magasabb lesz a kabinet által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor év közepén a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével.

A kormány nem akar adó-, vagy járulékcsökkentéshez nyúlni

A kabinet nem adott választ az érdekképviseleteknek arra a felvetésre, hogy a munkavállalók közterheit csökkenteni kellene, amellyel alacsonyabb bruttó minimálbér-emelés mellett is jelentősebben nőhetne a legkisebb bér nettó összege. A szakszervezeti oldal elsődlegesen az szja 1,5 százalékpontos, míg a munkaadói oldal a szociális hozzájárulási adó (szochó) 2 százalékpontos csökkentését javasolta. Az látszik, hogy a 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodásban foglalt képletnek megfelelően idén valószínűleg nem fog teljesülni a 6 százalékos reálbér-növekedés feltétele, így a megállapodás szerint lesz szükséges csökkenteni a szochót. (Ez a feltétel tavaly sem teljesült, a kormány mégis adót csökkentett.) Rolek Ferenc szerint nem várható, hogy kormány jövőre mérsékeli az adó mértékét, bár a munkaadók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szochó csökkentése esetén a dolgozókat részesítik a kedvezményben.

A szakszervezeti oldal javasolta még az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék csökkentését, vagy átmeneti elengedését - amelyből elvilega munkanélküli ellátást finanszírozzák. Miközben a szochó-csökkentésből származó bevételkiesést a kormány nem tudja EU-s forrásból kipótolni, a munkaerőpiaci járulék esetén ez működik, hiszen a munkanélküliek ellátására, a felnőttképzésre, a segélyek finanszírozására lehet uniós forrást igénybe venni válságkezelő programok esetén. A kormány azonban erre a felvetésre sem reagált.