Várhatóan tovább emelkedik a minimálbér idei összege, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának augusztus végi ülésén a munkáltatók is elismerték, hogy indokolt a bérkorrekció.
Tévesek azok a sajtóban megjelent információk, amelyek eredménytelennek értékelték a múlt heti tárgyalást a szakszervezetek és a munkáltatók között
– hívta fel a figyelmet a Napi.hu megkeresésére Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke – aki szintén részt vett az ülésen – kiemelte, hogy a minimálbér korrekciója nem újonnan felmerülő javaslat, a tavaly év végén megkötött bérmegállapodásban rögzítették az aláíró felek az évközi béremelés feltételeit.
Szükség van a minimálbér korrekciójára
Mészáros Melinda felidézte, hogy a minimálbér idén januárban 16 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az éves infláció minden várakozás szerint ennél magasabb lesz, vagyis korrekció nélkül reálbércsökkenés érné a legalacsonyabb keresetűeket és a szociális juttatásra jogosultakat. Ennek elkerülése érdekében van szükség évközi minimálbér-emelésre, amelytől a munkáltatók sem zárkóztak el.
Biztosnak tűnik, hogy még idén emelkedik a minimálbér
Egyre biztosabb, hogy emelkedik a minimálbér idei összege, mivel az infláció mértéke magasabb lesz, mint a legkisebb bér év eleji emelése – tudta meg a Napi.hu. A szakszervezetek és a munkáltatók a szerdai tárgyaláson arról egyelőre nem döntöttek, hogy milyen módon kapják meg a kompenzációt az érintettek. Bővebben >>>A Liga elnöke kérdésünkre elmondta, az idei évre vonatkozó kiegészítő megállapodást még valóban nem tudtak aláírni a felek. A legfőbb akadályt az jelenti, hogy a 2023-as év egészére vonatkozó, végleges inflációs adat csak januárban jelenik meg. Ez az adat pedig kulcsfontosságú, mivel ez dönti el, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei évi emelése milyen mértékű legyen.
Mikor kaphatnak pluszpénzt a munkavállalók?
Több javaslatot is tett a Liga Szakszervezetek annak érdekében, hogy mielőbb meg tudjuk kötni a munkáltatói oldallal a rendkívüli minimálbér-emelésről szóló kiegészítő megállapodást – részletezte Mészáros Melinda. Kiemelte: a béremelés egész 2023-ra vonatkozik, vagyis ha a megállapodást megelőző tárgyalások hosszabb ideig elhúzódnak, a munkavállalókat akkor sem éri veszteség.
A Liga elnöke a béremelés konkrét lépéseire háromféle javaslatot is tett, ezekre a javaslatokra a munkáltatói oldal is nyitott volt:
- Az inflációs előrejelzés alapján állapodjanak meg a felek. A javaslat lényege, hogy a Magyar Nemzeti Bank, vagy a Pénzügyminisztérium 2023-ra vonatkozó inflációs előrejelzését alapul véve határozzák meg a szociális partnerek a korrekció mértékét.
- Szintén az irányadó inflációs előrejelzések alapján kötnék meg a felek az évközi béremelésre vonatkozó kiegészítő megállapodást úgy, hogy amennyiben a tényleges adat eltér, ezt az eltérést figyelembe vegyék a jövő évi minimálbér-tárgyalásokon. Ez azt jelenti, ha a vártnál magasabb lesz az infláció, akkor nagyobb mértékben nő a jövő évi minimálbér, ha alacsonyabb, akkor kisebb mértékben.
- Együtt tárgyaljanak a felek az idei bérkompenzációról és a jövő évi minimálbér-emelésről. Ebben az esetben a tárgyalások alapját képező összeg az idei kiegészítéssel megemelt virtuális összeg lenne, és erre az összegre jönne rá januártól a rendes év eleji béremelés.
Mészáros Melinda arra is figyelmeztetett, hogy többféle lehetőség van arra, hogy a munkavállalók a megállapodást követően hogyan kapnák meg a magasabb összeget.
Már októberben vastagabb lehet a boríték
A szakszervezeti vezető lát rá lehetőséget, hogy az idei bérkiegészítésről már szeptemberben megegyezzenek az érdekképviseletek. Ebben az esetben már októbertől magasabb összeget kapnának az érintett munkavállalók. Példaként említette,
ha 2023-ra 1,5 százalékos korrekcióról születik döntés, akkor októberben, novemberben és decemberben a minimálbér összege ennél nagyobb mértékben nőne,
vagyis három hónap alatt kapnának annyival többet az alkalmazottak, hogy reálértékben ne érje őket veszteség az idei év egészét tekintve.
Az elnök emlékeztetett, felmerült olyan lehetőség is, hogy az év végén egy összegben kapják meg a kompenzációt a munkavállalók, ám ez a lehetőség kevésbé volt támogatott a munkáltatói érdekképviseletek körében.
Fontos, hogy a minimálbér évközi emelése nem csak a nagyjából 250 ezer alkalmazottat érinti, hanem mindegy másfél millió embert is, aki valamilyen szociális juttatásban részesül.
Mészáros Melinda hozzátette, a tavalyi bérmegállapodás értelmében szükség van korrekcióra, amelytől a munkáltatók sem zárkóztak el, éppen ezért minden esély megvan arra, hogy a következő hetekben érdemi előrelépés történjen.
Reform előtt a minimálbér?
Az őszi bértárgyalásokon napirendre kerülhet az a felvetés is, hogy a jelenlegi kettős minimálbér-rendszer helyett egy összeg lenne a kötelező legkisebb bér. Ebben az esetben a garantált bérminimum megszűnne, és annak összege lenne az új minimálbér. Ebben az esetben a legalacsonyabb keresetűek 30-35 százalékos béremelésben részesülnének.
Mészáros Melinda a felvetésre reagálva megjegyezte, erről a felvetésről egyelőre nem volt érdemi párbeszéd, a munkáltatók képviselői nem látják indokoltnak a változtatást.