Rendhagyó módon már tavaly november végén aláírták a minimálbér és garantált bérminimum emelésről szóló megállapodást. A legkisebb bérek tehát már decembertől emelkedtek, ez a gyakorlatban azonban azt jelenti, hogy most januárban érkezik az első magasabb fizetés.

December elsejével a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forintra emelkedett (nettó: 177 422 forint), míg a szakmunkás-minimálbér 10 százalékos emelkedése bruttó 326 000 forintra történő növekedést hozott (nettó: 216 817 forint).

Kapcsolódó

Órabérben mutatva talán még inkább megdöbbentőek a számok:

  • a minimálbér bruttó 1 534 forint/óra (nettó: 1 020 forint),
  • míg a garantált bérminimum bruttó 1 874 forint/óra (nettó: 1 246 forint).

A legkisebb bért mindhárom fél (kormány, munkáltatók, munkavállalók) elfogadja. A garantált bérminimumról szóló megállapodást azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem támogatta. Ők szociálpolitikai okokból nem írták alá a megállapodást, szerintük ugyanis a 10 százalékos emelés kevés a garantált bérminimumért dolgozók számára, ráadásul így a magasabb fizetések sem tudják megőrizni reálértéküket.

Sokakat érintő témáról van szó, ugyanis Magyarországon ma 250 ezren kapnak minimálbért, garantált bérminimumot pedig 750 ezren, tehát összesen egymillió magyar megélhetéséről szólt a döntés. Most a 750 ezres többség járt rosszabbul.

A magyarok megdupláznák

Az Economx megrendelésére a Pulzus Kutató által készített felmérés rámutatott, hogy a magyarok többsége (39 százalék) úgy véli, hogy nettó 300 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb hazai bérnek teljes munkaidőben dolgozók esetében.

  • Ez a jelenleg érvényben lévő minimumnak közel kétszerese lenne egyébként, ami a kisebb vállalkozásoknak túl nagy terhet jelentene természetesen.
  • A lakosság 1 százaléka szerint nincs szükség minimálbérre, 2 százalékuk pedig úgy véli, nem kell emelni jövőre, elegendő az idei nettó fizetés (154 280 forint).
  • A községekben és városokban élők magasabb béreket, míg a Budapesten és vármegyeszékhelyeken élők alacsonyabb minimálbért szeretnének.
  • A férfiak nagyobb arányban mondták a 200-300 ezer forintos béreket, míg a női válaszok a több, mint 400 ezer forintos minimálbércélnál voltak jelentős többségben.

A felmérés részletes eredményeit itt nézheti meg.

Kell még emelni

Még a minimálbér-megállapodás véglegesítése előtt megkérdeztük az MSZSZ elnökét, mit gondol, mennyi lenne az ideális legkisebb jövedelem hazai viszonylatban.

  • A mediánbér (bruttó 423 400 forint) és az átlagbér (bruttó 529 600 forint) figyelembevételével az irányelvi értéknek a 250-260 ezer forint közötti érték felelne meg – mondta lapunk kérdésére. Kiemelte: ez mostanra vonatkozik, erre még rájönne az emelés ideális esetben.
  • „Természetesen, az lenne a jó, ha Magyarországon nem lenne 300 ezer forintnál kevesebb a fizetése senkinek. De ez ma még sajnos nem reális a magyar gazdaság, illetve a munkáltatók helyzete alapján. Az biztos, hogy ez elérhetetlen 2024-re.” – hangsúlyozta.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot egyaránt 15 százalékkal meg kell emelni. Nem véletlenül kérik ezt, hiszen azzal zárulna az olló a minimálbért keresők és a garantált bérminimumért dolgozók között.

„Ez lenne egy méltányos emelés a jövő évre vonatkozóan, hiszen ezzel a megvalósult reálbércsökkenést, a jövő évi inflációt is lehetne kompenzálni” – húzta alá Zlati Róbert. Emellett reálbérnövekedést is megvalósíthatna, és egyébként segíthetné a megfelelést az uniós minimálbér irányelvekhez.

Hol vagyunk mi a kétezer eurós német minimálbértől?

Az Eurostat elemzése három csoportba rendezi a tagállamokat a náluk előírt törvényi minimum bérek alapján.

  • Az elsőbe azok az országok (Luxemburg, Németország, Belgium, Hollandia, Írország és Franciaország) kerültek, ahol 1 500 eurónál magasabb a havi minimálbér.
  • A második kategóriába az 1 000 és 1 500 euró közötti minimálbért fizető tagok szűk köre (Szlovénia és Spanyolország) esett.
  • A harmadikba pedig azok az államok kerültek, amelyek 1 000 euró alatti minimálébért fizettek. Az uniós tagállamok szűk többsége (Ciprus, Portugália, Málta, Litvánia, Görögország, Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lettország, Románia, Magyarország és Bulgária) ide került.

A 2013 és 2023 között eltelt 10 évben a legnagyobb mértékben a román minimálbér növekedett (14,4 százalék), ezt a litván (11,2 százalék) és a bolgár (9,7 százalék) követte, a legalacsonyabb pozitív elmozdulást pedig Málta (1,7 százalék), Franciaország (1,8 százalék) és Görögország (2 százalék) produkálta.

A magyar minimálbérnél csak a bolgár alacsonyabb az unióban, ami egyébként 399 euró.