A 2014-es 725 milliárd forint után tavaly már 795,6 milliárd forintnyi adókedvezményt adott az állam a cégeknek és magánszemélyeknek. A kedvezmények többségét, 470 milliárd forintot a cégek érvényesítették, a kisebbik rész jutott a magánszemélyeknek - derül ki a most benyújtott 2015-ös költségvetési elszámolásából, a zárszámadási törvényjavaslatból.
A lakosság két fő ágon kap adókedvezményeket az államtól: az illetékeknél 68,2 milliárd forintnyi kedvezményben részesültek, ebből a "haláladó" (öröklési illeték) korábbi eltörlése 27 milliárdot tett ki, míg a lakásszerzés után 26 milliárd forintnyi vagyonszerzési illetéket nem kellett megfizetni az elmúlt évben. A nagyobbik kedvezmény természetesen a családi adókedvezmény, ami főként szja, kisebb részben társadalombiztosítási könnyítést takar. Tavaly már 243,4 milliárd forintnyi adó- és járulékkedvezményt érvényesítettek a kis- és nagycsaládok - ezzel szemben 1688 milliárd forint személyi jövedelemadó folyt be a büdzsébe, vagyis az szja bevételek 13,7 százalékáról mondott le az állam.
Keveset fizetnek, sokat "jótékonykodnak"
A cégeknek mintegy 470 milliárd forint adókedvezmény jutott, a legtöbb be nem szedett bevétel a társasági adóhoz kapcsolódik. A társasági nyereségadó - elvileg - a költségvetés egyik legfontosabb bevétele, ám a cégek évről évre egyre kevesebb adót fizetnek nyereségük után. Tavaly összesen 548 milliárd forint folyt be ezen az ágon - ami nem túl acélos eredmény, összevetve a 3000 milliárd forintos áfa- vagy épp a 1688 milliárdos szja-bevételekkel. Csak tavaly a 548 milliárdnyi befizetett társasági adóra 217 milliárdnyi kedvezmény jutott - vagyis a bevételek 40 százalékáról lemondott az állam.
| 2014 | 2015 | Adóbevételek 2015-ben | Kedvezmények aránya (%) | |
| Jövedéki adó | 58,5 | 53,1 | 998,3 | 5,3 |
| Energiaadó | 14,3 | 14,6 | 18 | 81,1 |
| Környezetterhelési díj | 1,0 | 0,7 | 23,6 | 3,0 |
| Társasági adó | 166,0 | 217,0 | 548,8 | 39,5 |
| Energiaellátók adója | 8,0 | 2,5 | 41,6 | 6,0 |
| Távközlési adó | 19,5 | 24,6 | 54,8 | 44,9 |
| Személyi jövedelemadó | 206,3 | 231,2 | 1688,6 | 13,7 |
| Helyi iparűzési adó | 15,5 | 10,9 | 624,6 | 1,7 |
| Illetékek | 40,0 | 68,2 | 136,4 | 50,0 |
| Szociális hozzájárulási adó | 148,6 | 137,8 | 2439 | 5,6 |
| Biztosítotti nyugdíjjárulék | 26,9 | 17,4 | 964,7 | 1,8 |
| Biztosítotti egészségbiztosítási járulék | 21,1 | 17,7 | 652,8 | 2,7 |
| Összesen | 725,5 | 795,6 | ||
| Forrás: zárszámadási tervezet | ||||
A cégek tíz különböző címen érvényesíthetnek leírásokat, ebből a legnagyobb szelet a sportegyesületek támogatása: míg 2014-ben e forrásból a klubokhoz 50 milliárd forint jutott, tavaly már 76,9 milliárd forint ment el a kormány kedvenc szabadidős tevékenységére. A sportcélú támogatást jól láthatóan kissé túltolták - mert bizonyosan társadalmilag rendkívül hasznos a stadionépítések támogatása, az ennél egy hajszállal fontosabb kutatás-fejlesztési tevékenységekre a cégek csak 55,8 milliárdos adókedvezményt tudtak tavaly érvényesíteni. A társasági adóból filmtámogatásokra 7,6 milliárd forint ment el, míg a színházaknak 21,6 milliárd forint jutott. Ezen kedvezmények beleszámítanak az adóba, csak nem folynak be az államhoz, tehát a vállalkozűsok úgy támogathatják a számukra szimpatikus - kulturális vagy sportegyesületet - hogy az egy fillérjükbe sem kerül.
A foglalkoztatás támogatására tízmilliárdok mennek
A negyven százalékos be nem fizetett adókedvezmény-arány nem a legmagasabb, ugyanis a távközlési adó 54,8 százalékát visszakaphatja néhány érintett cég - ezt az adónemet a telefon és sms-szolgáltatások után kell fizetniük a távközlési szolgáltatóknak. A közterhet nem kell megfizetni az egyéni előfizetők első 10 perces beszélgetései, a segélyhívások és a tesztelésekéhez kapcsolódó hívások után - a költségvetési indoklás szerint ezekből jön össze a 24,6 milliárd forintnyi adókedvezmény, ami 4,6 milliárd forintos növekedést tükröz 2014-hez képest.
| 2014 | 2015 | |
| Családi adókedvezmény (tb-járulékkedvezménnyel együtt) | 236,8 | 243,4 |
| Munkahely-védelmi kedvezmények (szocho) | 147,5 | 136,8 |
| Sportcélú társassági adókedvezmény | 50 | 76,9 |
| K+f társasági adókedvezménye | 27,5 | 55,8 |
| Forrás: zárszámadási törvény | ||
Az állam nagyobb összeget ad a foglalkoztatás támogatására: a különböző programok révén a cégek tavaly 137,8 milliárd forint szociális hozzájárulási (szocho) adót (leánykori nevén munkaadói társadalombiztosítási járulékot) nem fizettek be. A 137,8 milliárd forint jelentős összeg még akkor is, ha ebből a forrásból 2439 milliárd forint bevételhez jutott a két társadalombiztosítási alap. Szocho kedvezményt kaphatnak a cégek a fiatalok, az 55 év felettiek, a tartós munkanélküliek vagy épp a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatására - ezekkel a kedvezményekkel kívánják a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni.
Van értelme?
Az adó- és járulékkedvezményeknek épp ez lenne a célja, hogy az állam ott mond le adóról és avatkozik be a piaci folyamatokba, ahol társadalmilag fontos célt kíván segíteni. Ilyen lehet a gyermekvállalás segítése egy elöregedő társadalomban, vagy az új, innovatív technológiák és a környezetvédelem támogatása. A magyar adórendszer eleve összetett, hiszen 60-féle sarcot ismer. Ezen adókból 44 különféle kedvezmény érvényesíthető - legalábbis a zárszámadás ennyit nevesít -, ezek közül jó pár társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető: ilyen például a pálinkafőzés 8 milliárdos jövedéki adókedvezménye, az ökoadókból adott bármilyen könnyítés, és ezek közé sorolhatóak a társasági nyereségadóból adott aránytalan kedvezmények is.