Bár több ponton is lényegesen eltérő makropályát és részletes intézkedéscsomagot tartalmaz a Széll Kálmán terv felújított változata, a piaci reakció egyelőre várat magára. Az 500 oldalas dokumentumot először Brüsszelnek kell tanulmányoznia, és az onnan jövő reakciónak lesz irányt mutató hatása a piaci szereplők számára, így érthető a kivárás - mondta el lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB bank elemzője. Kisebb gyengülés volt ugyanakkor a piacokon, a forint és a CDS felárunk is lokális csúcsközelébe emelkedett, de Jobbágy szerint ezt a rossz nemzetközi hangulat idézi elő, nem a hazai hírek.

A szakember nem számít hosszú kivárásra a piaci reakciót illetően, mint mondta a keddi Orbán-Barroso találkozót követően számíthatunk iránymutató megjegyzésekre a konvergenciaprogrammal kapcsolatban, amit a piacok bizonyosan a hiteltárgyalás megkezdésének esélyeként fognak elkönyvelni. Amíg itt nem látunk tisztábban, addig hazai hír nem fogja jelentősen elmozdítani a piacot, véli Jobbágy, aki szerint egyébként fölfelé mozogni kockázatos lenne, mert a forint árfolyam és a CDS felárunk vészes magasságba került.

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője viszont úgy véli, hogy még jó ideig emésztgetni fogják a piacok a legfrissebb magyar konvergencia pályát, bár tény, hogy a Bizottság reakciójának lesz iránymutató hatása.

Nemzetközi ajánlásokat csak nyomokban tartalmaz

Jobbágy úgy látja, alapvetően pozitív hír, hogy letettünk valamit a brüsszeli asztalra, ez mindenképpen erősíti a magyar kormány tárgyalási pozícióját, már csak a reformelkötelezettség demonstrálása miatt is. Ugyanakkor a programmal kapcsolatos részletek azért hagynak kérdőjelet. Úgy tűnik például, hogy a nemzetközi szervezetek ajánlásaiból nem sokat ültettek át.

Jobbágy problémásnak látja, hogy az idénre tervezett 155 milliárd, illetve a jövő évi 600 milliárd forintos kiigazításban a bevételi elemek súlya sokkal nagyobb, ez pedig erőteljes makrogazdasági kockázatokat hordoz, például a megvalósíthatóság terén.

Az elemző az intézkedésektől - elsősorban a kieső átmeneti adók új adónemekkel történő pótlásától - inflációnövelő hatást vár, ami elsősorban a jövő évtől fog megjelenni. Mindez a jegybanki reakció szempontjából lehet fontos, hiszen a piac nézi az MNB hiteltárgyalásokkal és konvergencia programjával kapcsolatos fogadtatását. Holnap egyébként éppen kamatmeghatározó ülést tart a Monetáris Tanács, az ezt követő sajtótájékoztatón elhangzottak szintén jelzésértékűek lehetnek a piac számára.

Kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól

Az elemző úgy látja, hogy önmagában a bevételkiesés tartós adóelemekkel történő kiváltásával nem lesz problémája Brüsszelnek, sőt azt kifejezetten pozitívan értelmezhetik, hogy a makropálya legfontosabb előretekintő számai - ami a növekedést, hiányt és inflációt érinti - sokkal reálisabb forgatókönyvet mutatott be az új verzió, mint a tavalyi. Ha ez a makropálya elfogadható lesz Brüsszelnek, akkor Magyarország kikerülhet a túlzott-deficiteljárás alól, nem veszíti el a kohéziós pénzeket jövőre, ezek pedig önmagában is piaci bizalmat erősítő fejlemények lennének.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 című program, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót.

Az eddig a sajtóban kiszivárgottakhoz képest - pénzügyi tranzakciós adó, "telekomadó" - nem jelent nagy meglepetést a hétfőn közzétett terv - mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program.

Nem borítékolható sem a siker, sem a bukás

A szakértő szerint nem borítékolható a program sikere, ugyanakkor sikertelensége sem. Hozzáfűzte: Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök keddi találkozóján kiderül, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a programot.

Kifejtette: nagyon fontos, hogy a kiadási oldalon vannak további szerkezeti reformintézkedések, így például az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, az oktatási, valamint az önkormányzati rendszert érintő lépések, amelyek áthatják az állam működésének egészét.

Nagy kérdés a tranzakciós adó

Török szerint az a legnagyobb kérdés, hogy a pénzügyi tranzakciós adó ütközik-e valamely európai uniós előírással, jogszabállyal. Ha ezzel kapcsolatban nincs kifogás az Európai Központi Bank vagy az Európai Bizottság részéről, az elfogadott program megnyithatja az utat mind a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások előtt.

A makropályával kapcsolatban elmondta: az idei és a jövő évi prognózis reális, "piackonform" előrejelzés. Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője is úgy látja, hogy a sarokszámokkal és a makropályával nincs baj, a tervek szintjén továbbra is hozza a kormány a várakozásokat.

 

A kormány vállalása

A kormany.hu-n hétfőn közzétett dokumentum szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő. A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, míg a beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3 százalékkal nőnek.

A Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazza, hogy a tervezett 567-665 milliárd forint, az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül jövőre a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány jövőre. A program azonban deklarálja, hogy Magyarország nem rendelkezik euróbevezetési céldátummal.

 

Tóth szerint, amivel viszont a nemzetközi hitelezőknek gondja lehet, hogy a célokhoz vezető út, vagyis a kivitelezéssel kapcsolatos elemek továbbra sem látszanak kellően tisztán vagy, ami látszik, azok között sok a légből kapott elem. Az elemző arra számít, hogy mindezek miatt, illetve a nemzetközi hitelezők és a kormány között megromlott kapcsolat miatt kritikus marad Brüsszel, ezért a most bejelentett intézkedések nem lesznek elegendőek.

Azt nem tudni, hogy a részletekről mennyire egyeztetett a minisztérium az uniós illetékesekkel, de az eddigi tapasztalatok alapján valószínűleg Brüsszelben is most kezdik lázasan olvasni a terveket - tette hozzá Tóth.

Sok függ a folytatástól

A szakember mérsékelten kedvező fogadtatásra számít a piac részéről, és mivel a nemzetközi hitelezőkkel valószínűleg továbbra is kiélezett marad a viszony, sok függ a folytatástól. Tóth nevesített is olyan szerkezeti elemeket, amelyekről sejthető, hogy hiányolni fogják Brüsszelben a részletes reformokat. Ilyen elsősorban a közösségi közlekedés, az önkormányzati finanszírozás, és a progresszívebb jövedelemadó rendszer.

Utóbbival kapcsolatban nem valószínű, hogy engedne a kabinet, hiszen a Széll Kálmán tervből továbbra is világos a koncepció, hogy a fogyasztási adókat növelik, míg a munkát terhelő adókhoz nem nyúlnak, ahogy azt az IMF ajánlása kérte. A bevezetésre kerülő adónemek hatásairól keveset tudni Tóth szerint, mivel ezekkel kevés országban találkozni, ami viszont innen tudható, az nem pozitív, inkább emeli, mint csökkenti a makrokockázatokat.

Fennmaradhat a piaci bizonytalanság

Kondrát - másokkal szemben - úgy látja, hogy összességében, méretében és összetettségében kellően nagy programot küldtünk ki Brüsszelbe, ám jogi és szabályozói szempontból is rengeteg a kérdőjel. Elképzelhető ugyanis, hogy több ponton kötözködni fog a Bizottság, mert meglévő uniós irányelvekkel is szembemehet az, ahogy a szektorális adókat kivezetik és helyettük a lakosságot sújtó adónemeket vezetnek be. Kondrát ezért arra számít, hogy a közel jövőben nem derül ki, hogy Magyarország bennragad-e a túlzott deficiteljárásban, ami elnyújthatja a piaci bizonytalanságokat.

Az elemző szerint külföldről nézve már jó ideje "furcsa" a magyar gazdaságpolitika, és a most bejelentett új adónemek is csak ezt a benyomást erősítik, mivel ezek legtöbbje egyedi jellegű. Mindezek miatt Kondrát egy hosszabb átfutási időre számít a piacok részéről, amit közben mind a kormány, mind a brüsszeli nyilatkozatok terelgetni fognak, vagyis fordulatot a hiteltárgyalásokkal kapcsolatos tisztánlátásban nem észlelünk egy darabig.

Az elemző hozzátett egy érdekességet: a tervezet a finanszírozási költségek esetében a jelenlegi piaci hozamokkal számol, amiből az következik, hogy a leírt szándékkal szemben nem számol az IMF hitellel. Kérdés, erre mit reagál a piac, ahogy az is, hogy ha esetleg pozitív lenne a reakció, akkor az növelné vagy csökkentené a kormány elkötelezettségét a megállapodás felé.