Tudatos, előrelátó dolog, ha valaki előre rendelkezik arról, mi történjen halála után a vagyonával. Bár az öröklés szabályait törvény határozza meg, ha valaki szeretne eltérni a megszabott forgatókönyvtől, akkor érdemes végrendeletet írni. - derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító összeállításából.
Jogi szempontból mikor nem indokolt végrendelet írni?
Mivel a törvény elég logikusan szabályozza az öröklés rendjét, vannak olyan élethelyzetek, amikor teljesen felesleges lenne végrendeletet írni, ezzel ugyanis az illető megismétli azt, ami enélkül is bekövetkezik a halál pillanatában.
Az öröklési szabályainak lényege nagyon leegyszerűsítve, hogy a gyerekek, a házastárs, az ő kiesésük esetén egyéb leszármazottak vagy szülők örökölhetnek. A törvény elég igazságosan úgy rendelkezik, hogy az egy sorban lévő örökösök (pl. gyerekek) egyenlő részben örököljenek - írja a DAS szakembere, dr. Schiffer Zsolt. Példaként felhozza, ha van két gyermek, de nincs házastárs és azt szeretné az érintett, hogy a gyerekeink egyenlő arányban örököljenek, akkor felesleges erről rendelkezni, mert a törvény alapján ez fog bekövetkezni.
Ugyanakkor vannak egyértelműnek látszó esetek, amikor kell a végrendelet. Ha a végrendeletben a vagyoni kérdéseken kívül egyéb dologról is rendelkezni szeretne valaki (pl. temetés módjáról, helyéről, sírhely kialakításáról) akkor azt meg kell tenni. Szintén végrendelkezni kell akkor, ha az örökösök felé kéréssel fordulna a végrendelkező vagy valaki számára egy vagyontárgyat szeretne juttatni.
Mikor van feltétlenül szükség a végrendeletre?
Mindenképp érdemes végrendelet írni, ha esetleg különbséget akarunk tenni két örökös között (pl. egyik gyerekre kicsit többet szeretne hagyni az illető) vagy pedig egy vagyontárgyat kifejezetten egy valakinek szeretne juttatni. Akkor is kell végrendelet, ha valaki olyan személyre akar hagyni egy vagyontárgyat, aki a törvény alapján nem örökölne.
Ez fordítva is igaz, a végrendeletben ki lehet kötni, hogy egy bizonyos vagyontárgyat valaki ne kapjon meg. Pláne kell a végrendelet olyan esetben, ha a végrendeletet író olyasvalakit szeretne kitagadni az örökségből, aki a törvény alapján amúgy örökölne. Ha nincs végrendelet, akkor jó eséllyel kötelesrészre lesz jogosult.
Mire kell nagyon odafigyelni?
Ahhoz, hogy egy végrendelet érvényes legyen pár alap dolognak stimmelnie kell, de logikusak a követelmények.Ha vagyonra vonatkozó rendelkezést akar tenni valaki a végrendeletbe, akkor alábbiakra kell figyelni:
- A végrendeletből tehát egyértelműen ki kell derülnie, hogy: ki az a személy, aki végrendelkezik,
- kinek a számára akar vagyont juttatni, (magyarán beazonosíthatóan megnevezi az örököst) ez az okirat halál esetére szóló rendelkezést tartalmaz,
- mikor és hol készült
A szakember példaként említi, ha a végrendelet szövegében nem szerepel az örökös teljes neve, de beazonosítható az örökhagyó és egy egyértelmű utalás alapján az örökös személye is akkor a végrendelet érvényes. Másik példában pedig arról ír, ha ha nem szerepel a végrendeletben pontosan a vagyontárgyak listája, csak annyi, hogy mondjuk "a balatoni nyaralót Mercutio nevű unokaöcsmére hagyom, akkor így is teljesen érthető a rendelkezés". Ha netán több balatoni nyaralója lenne a végrendelkezőnek, akkor már kérdéses lesz a helyzet, de még így is lehetséges, hogy a családi, baráti kapcsolatok alapján beazonosítható a végakarat.
Fontos megjegyezni, hogy az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően kell értelmezni a végrendeletet, és ha egyértelműen következtetni lehet az akaratára, akkor érvényesnek kell tekinteni. Feltéve, ha alaki hiba miatt ez nem kizárt. Vagyis hiába egyértelműen kikövetkeztethető az örökhagyó akarata, ha a végrendeletből nem derül ki, hogy ki a végrendelkező, akkor ezt a hibát nem tudja pótolni.