Eszerint a bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2017 első három hónapjában 4,2 százalékkal haladta meg az előző évit - míg a gyorsbecslésben még 4,1 százalék szerepelt.
A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és az ipar járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évihez mérten 3,8 (a a gyorsbecslésben még 3,7 százalék szerepelt), az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt. - közölte a KSH.
A friss adatok szerint a GDP 4,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 1,6, az építőipar pedig 0,4 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység hozzájárulása (0,5-0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 6,8, ezen belül a feldolgozóiparé 7,8 százalékkal nőtt. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú területek mindegyike bővült. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítményének növekedése meghaladta az ipari termelését. Az építőipar teljesítménye 25 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke viszont 6,3 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás teljesítménye 2 százalékkal növekedett. A film-, videó-, televízióműsor-gyártás bővülése következtében az információ, kommunikáció területén a hozzáadott érték 4,9 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye is 1,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye lényegében stagnált (-0,1 százalék). A hitelintézetek jutalékegyenlege javult, viszont a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díja csökkent.
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal bővült. Ezen belül szinte minden kiadási csoportban volumennövekedést mértek - a lakberendezés, lakásfelszerelés, a közlekedés, valamint az egyéb szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal nőtt.
Eközben viszont a kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 3, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene 5,3 százalékkal nőtt.
E folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,2 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás kiugró mértékben, 28 százalékkal meghaladta a 2016-os alacsony bázist. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 4,1 százalékkal emelkedett - közölte a KSH.