Amíg 2018. októberében a válaszadók 48 százaléka számolt be arról, hogy az előző egy évben voltak a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségei, addig 2019. januárra ez az arány 61 százalékra nőtt. A munkaerőhiány tapasztalata a nagyvállalatok, a döntően exportáló, illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek körében a legintenzívebb - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss vizsgálatából, amelynek keretében 400 cégvezetőt kérdeztek meg. (A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást, valamint 100 nagyvállalkozást tartalmaz.)
A munkaerőhiánnyal szembesülő cégek közül a legtöbbnek mindkét időpontban (86, illetve 84 százalék) az új, tapasztalt (senior) munkavállalók felvétele okozott gondot. A válaszadók négyötödének az új, kezdő (junior) munkavállalók felvétele jelentett problémát, míg e dolgozók megtartása 2018. októberében 67 százalékuknak, 2019. januárjában viszont már 78 százalékuknak okozott nehézséget. A válaszadók kétharmada a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállalók megtartását is problémaként értékelte.
Az eredmények alapján a válaszadók több mint fele (53 százalék) arra számít, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon még súlyosabbá válnak a következő egy évben.
A cégek döntő többsége tett már lépéseket a meglévő munkaereje megtartása érdekében - ebben a legnagyobb arányban (86 százalék) bért emeltek, 55 százalékuk javított a munkakörülmények. A vállalkozások 41 százaléka továbbképzést biztosít, 36 százaléka pedig atipikus foglalkoztatást vezetett be. A munkaerő megtartása érdekében legkevésbé a 20-49 fős, a nem exportáló, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások tettek lépéseket - míg a legtöbbet a 250 fő feletti, a döntően exportáló, az ipar, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő, valamint a külföldi tulajdonban álló cégek léptek.
Összességében a megkérdezett vállalkozások 11 százalékának (voltak külföldi állampolgárságú dolgozói 2019. januárjában. Legnagyobb arányban a 250 fő feletti nagyvállalatok (15 százalék), a feldolgozóipari cégek (17 százalék), a döntően exportáló vállalatok (29 százalék), illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalkozások (19 százalék) alkalmaznak külföldi állampolgárokat.