Novemberben csúcsra jutott az infláció, a hatása viszont még továbbgyűrűzik, ezért a jegybanki lépéseknek is ehhez kell igazodniuk – derül ki a Magyar Nemzeti Bank idei utolsó inflációs jelentéséből. Mint azt Baksay Gergely igazgató a jelentés ismertetésekor elmondta, kettősség tapasztalható az árak alakulásában: a teljes mutató a novemberi csúcs után csökken, azonban a változékony tételektől megtisztított, úgynevezett maginflációs mutató csak 2022 második félévére mérséklődhet.
Idén 5 százalék feletti, és jövőre is csak ettől kevéssel elmaradó rátát számol az MNB, ami 2023-ra közelítheti csak meg ismét a 3 százalékos középtávú célt.
A további növekedés oka, hogy a mostani megugrás, amit 80 százalékban külső tényezők okoznak, mint amelyen a benzinár, átgyűrűznek a gazdaság egyéb területeire. Egyben az MNB által hozott kamatemelések és egyéb szigorító intézkedések is csak akkor, vagyis mostantól bő fél évre kezdik majd el látványosabban éreztetni hatásukat.
Baksay kiemelte, a Magyarországon is mért kiugró inflációs adatok mindenhol tapasztalhatók Európában, a Baltikum országaiban 8-9 százalékos rátákat mérnek jelenleg, de Lengyelországban is 8 százalék felé kúszott a legutóbbi mérések szerint az árszínvonal emelkedése.
Megmarad az egyensúly
A jegybank aktualizált makrogazdasági előrejelzései szerint idén 6,3-6,5, jövőre 4-5 százalék lehet a növekedés, elsősorban a külső piac normalizálódása miatt. Ezt követően, egy vélhetően kiegyensúlyozottabb világgazdasági helyzetben visszaállhat a válság előtti 3-4 százalékos növekedési ráta
Rövid távon a bérek emelkedése ellensúlyozza a munkáltatók terheinek kormányzati csökkenése a munkaerőpiacon.
Közben a lakosság reáljövedelme 2022-ben az elmúlt 20 évben mért harmadik legnagyobb ütemű növekedést mutathatja, ez megdobja a belső keresletet és növeli a GDP-t.
A beruházási ráta is minden terv szerint magas marad. Azzal együtt, hogy a vállalatok profitabilitására kedvezőtlenül hatnak az üzemanyagárak, az új fejlesztési ráfordítások üteme így is 28 százalék felett marad.
Megoldódnak a világ gondjai
A piaci szereplők többsége azt reméli, hogy 2022 második felére megoldódik az alapanyaghiány, lerövidülnek az ellátási idők, összességében orvosolják az elmúlt időben kialakult töréseket a világgazdaság működésében.
Ezzel a globális inflációs nyomás csökken, az MNB decemberi inflációs jelentésében a pozitív forgatókönyv azt feltételezi, hogy a javulást a 2022 második félévére tevő prognózisok pesszimisták, és akár már hamarabb helyreállhat az ellátási rend.
A magyar gazdaság szempontjából kedvezőtlen a csiphiány a helyi ipari termelés szempontjából, ezt viszont ellensúlyozza, hogy a magyar gazdaságnak nagyon jó pozíciói alakulnak az akkumulátorok előállításában, ami összességében a félvezetői hatásokat ellensúlyozni tudja.
Viszont a negatív forgatókönyv szerint, és ezekből több van, elnyújtott nehéz időszakra kell készülni, amikor visszafogott kínálat mellett a kereslet nő, és erre a jegybanknak az infláció emelése érdekében folytatólagos szigorításokkal kell válaszolnia.