Rekordmennyiségű készpénz, dráguló hitelek és nagyon lassan emelkedő betétkamatok - ezt hozta a március a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Március végén 8300 milliárd forintot meghaladó készpénzmennyiséget számolt össze a jegybank az országban, ebből csaknem 8 ezer milliárd forint nem a bankok mérlegében volt, vagyis a cégeknél és a lakosságnál halmozódott fel. A döntő része ennek a rekord mennyiségű bankjegynek a háztartásoknál lehetett, a vállalkozásoknál ugyanis jellemzően kevesebb készpénz van. 

Ebben közrejátszhatott, hogy a lakosság februárban jelentősebb pénzinjekcióhoz jutott a személyi-jövedelemadó-visszatérítések és a 13. havi nyugdíj folyósítása miatt. A magas infláció miatt a béreket is elkezdték rendezni a munkáltatók, ennek köszönhetően több pénz volt a lakosságnál. Az orosz-ukrán háború kitörése is arra ösztönözhetett egyeseket, hogy növeljék az otthon tartott készpénz mennyiségét, akár forintban, akár valutában.

Nem kötik le, bár nőnek a kamatok

Februárban megjelentek az állami visszatérítések a betétszámlákon, több mint 806 milliárd forint többlet került a háztartások bankszámláira. Márciusban már negatív volt az egyenleg, 185,5 milliárd forinttal vettek ki több pénzt a számláikról a magyar családok, mint amennyi pénz odakerült. Az árfolyamváltozások sokakat késztettek devizaváltásra, több mint 27 milliárd forintnyi friss pénzért vettek a magyar háztartások valamilyen külföldi pénzt. 

A háztartások betétállománya részben a pénzkivételek, részben pedig a Sberbank csődje miatt márciusban 13 264,4 milliárd forintra csökkent a februári 13 551 milliárdos rekordról. A lekötött betétek volumene azonban nem nőtt, sőt tovább csökkent 2430 milliárd forintra. Történt ez annak ellenére, hogy a betétkamatok emelkedni kezdtek. A jegybank nyilvántartása szerint a harmadik hónapban a lekötésekre már átlagosan 3,33 százalékos kamatot fizettek a bankok. Ez is édeskevés persze ahhoz képest, hogy az infláció márciusban 8,5 százalékos volt, állampapírokkal pedig ennek a kamatnak a kétszeresét is bezsebelhetik a kisbefektetők.

Vélhetően sokan azért is vették ki a betétekből a pénzüket, hogy állampapírba vagy más értékpapírba fektessék be. Az Erste Befektetési Zrt. például nemrég arról nyilatkozott, hogy jóformán minden ügyfelük kihasználta az alacsony részvényárfolyamokat, és vásárolt a tőzsdén az egyik (OTP) részvényből. 

Nagyot mentek a támogatott hitelek

A háztartások hitelállománya bő 120 milliárddal 9 249,2 milliárd forintra csökkent, bár a statisztika szerint a lakosság márciusban is nettó hitelfelvevő volt, mintegy 35 milliárddal haladta meg a felvételek mennyisége a törlesztésekét. Az ellentmondás hátterében minden bizonnyal a Sberbank csődje áll, az ott nyilvántartott hitelek kikerülhettek a hitelintézetek összesített mérlegéből. 

A kamatok emelkedése nem vette el a háztartások kedvét a hitelfelvételtől. Rekord mennyiségű, 136,7 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést írtak alá márciusban, személyi hitelből 43,5 milliárdnyi fogyott el, ami már a pandémia előtti időszakot idéző volumen. Pedig a kamatok emelkedtek a harmadik hónapban is. A fogyasztási hiteleknél vészesen közelít az átlagos mutató a két számjegyű szinthez, már 9,62 százalékon áll, amire 2019 közepe, a babaváró támogatás bevezetése óta nem volt példa. Akkor hirtelen mintegy 3 százalékponttal csökkent a fogyasztási hitelek átlagos kamata. 

A lakáscélú hiteleknél megtorpant az áltagkamat emelkedése, 4,51 százalékos volt márciusban, de beszédes, hogy csak egyetlen kamatperiódusnál volt csökkenés, a 10 éven túli kamatfixálású hiteleknél. A változó kamatozású lakáshitelek átlagos kamata már 6 százalék fölött van, az egy-ötéves kamatfixálásúaké bőven meghaladja a 7 százalékot, ezek nyolc éves csúcsok. Az 5-10 éves kamatperiódusú kölcsönöknél 5,14 százalékos az átlagos kamat, egyedül a 10 éven felüli kamatperiódusnál volt kamatcsökkenés 3,3 százalékra. A frissen folyósított lakáshitelek mintegy fele 10 éves túli kamatfixálású volt.

A magyarázat a jelenség mögött a Zöld Otthon Program (ZOP) lehet, márciusban 39,5 milliárd forintnyi támogatott lakáshitelre kötöttek szerződést, ennek zöme vélhetően az MNB-s ZOP-on belül történt. Az ilyen hitelek kamata is alacsony, legfeljebb 2,5 százalékos lehet. A fogyasztási hiteleken belül is a támogatott babaváró lett a favorit, 44,1 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a fiatal családosok a hónapban, ez több mint a friss személyi hitelek mennyisége. A program indulása óta az idén március végéig már 1744,6 milliárd forintnál tart a babaváró támogatásos szerződések volumene, ami azt jelenti, hogy a háztartások mintegy 4000 milliárd forintnyi fogyasztási hitelének már több mint a 40 százaléka ebben a hiteltípusban lehet. 

Ismét mennek mínuszba a számlák

A februári átmeneti javulás után márciusban már ismét romlott a lakosság egy részének az anyagi helyzete. A folyószámlahitelek mennyisége nőni kezdett, bő 5,5 milliárd forinttal emelkedett, ami arra utal, hogy több bankszámla nagyobb összeggel állt mínuszban a hónap végén, mint februárban. Akkor a már említett szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj befoltozhatott kisebb-nagyobb lyukakat a családok költségvetésében, ezek márciusban elkezdtek ismét megjelenni. 

Az sem jó hír az érintetteknek, hogy a folyószámlahitelek kamata is emelkedett a hónapban, ahogy a többi hitelé is nőtt általában véve. A hitelkártya-kamatok is emelkedtek márciusban, a kamatozó kártyakövetelések volumene viszont szerencsére megtorpant, 69 milliárd forint volt a hónap végén. A nem kamatozó hitelkártyatartozások mennyisége is csökkent kis mértékben 57,6 milliárd forintra.