A nemzetközi piaci hangulatra nagy hatással lévő jegybankok, így az amerikai Fed már a lazább monetáris feltételek irányába mozdult el, és az Európai Központi Banktól (ECB) is hasonló lépés várható. A Fed és az ECB lépései pedig nagyobb mozgásteret adnak a magyar jegybank számára, hogy kivárjon a következő lépésével - kommentálta az MNB keddi kamatdöntését Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

A forint az utóbbi napokban gyengült, az euró árfolyama elérte a 330 forintos szintet. Ez a forintgyengülés azonban nem befolyásolja olyan mértékben az inflációs pályát, hogy a jegybanknak azonnal reagálnia kellene rá. A gyengülésben elsősorban a változékony nemzetközi hangulat - így az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, a brexit miatti bizonytalanság, az olasz kormányválság miatt kockázatkerülés, ilyenkor pedig a feltörekvő piaci devizák gyengülni szoktak - játszotta a főszerepet.

Kapcsolódó

Szépen, apránként felfelé

Ha nem lesz tartósan rossz a nemzetközi hangulat, akkor rövid távon, azaz a következő 1-2 hétben az euró árfolyama várhatóan 330 forint alatt marad, bár a kereskedés során a befektetési hangulattól függően érintheti a 330 forintos szintet. A mostani kilátások alapján hosszabb távon viszont a forint mérsékelten, de trendszerűen gyengülhet. Ez éves szinten 4-5 forintos euródrágulást jelentene. Így idén a 318-328 forintos sávban mozoghat az euró, jövőre pedig már a 322-332 forintos intervallum a valószínű.

Tehát a 330 forint feletti szintek is előfordulhatnak. 2021-ben pedig már a 326-336 forintos tartományra van kilátás - fogalmazott Németh Dávid. Ez azonban csak egy, a jelenlegi helyzet alapján várható forgatókönyv, egy-egy komolyabb sokkhatás könnyen felülírhatja. A devizapiacon pedig a turbulenciák jelentős kilengést okozhatnak.

Fokozatos szigorítás jöhet

Az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg az év második felétől az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, ami már júliusban is megfigyelhető volt. Az MT a továbbiakban a negyedéves inflációs jelentés megjelenésével egyidejűleg hoz további döntést a normalizálás folytatásáról. A monetáris kondíciók normalizálása azonban feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Emiatt a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését. Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelése csak akkor valószínű, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövőre még nem kerül sor.

Suppan szerint legközelebb 2021-be folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számít. A szakember a szignifikáns megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások miatt feltehetően jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és így várhatóan negatív nettó állampapír-kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt sem számít a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a Bubor-kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.

A szeptemberi ülés izgalmasabb lesz

A bankrendszeri többletlikviditás további növelése várható. Az MNB augusztus elején kezdte ismét emelni a likviditást nyújtó devizaswap állományt, mely a következő hónapokban is folytatódhat - véli Varga Zoltán, az Equilor Zrt. senior elemzője. A jegybanki közlemények szerint erre az autonóm likviditási hatások ellentételezése miatt van szükség. Amennyiben azonban a későbbiekben is fennmarad a többletlikviditás növelése, az a tavasszal megindított, a monetáris politika lassú normalizálását célzó intézkedéssorozat szüneteltetését jelentené. Ez egybecsengene a nemzetközi monetáris politikai folyamatok változásával.

Az utóbbi hetekben a feltörekvő piaci devizák gyengülése volt tapasztalható, ez alól a forint sem tudta kivonni magát. A 327,50-es szint áttörésével nyílt meg az út az emelkedés előtt, így célkeresztbe került a rendkívül fontos, 330-as szint. A jelenlegi technikai kép alapján jó esély van a szint tesztelésére, és a nemzetközi befektetői hangulat ismételt negatívba fordulása esetén akár az áttörésére is. A korábbi hullámra mért Fibonacci-szintek alapján a következő potenciális szint 330,58-nál található. A mai kamatdöntést, illetve a közlemény megjelenését követően nem történt érdemi mozgás a forint piacán - tette hozzá a szakértő.

Az MNB még tolerálja a magasabb inflációt

A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Az inflációs kilátások tekintetében a második félévben beérkező adatok meghatározóak - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője.

Az elemző szerint a júniusban megemelt inflációs előrejelzés ellenére a minimális likviditásszűkítésen túl más változtatásra nem került sor, és azóta sem módosították a monetáris kondíciókat, azt sugallja, hogy a jegybank - kihasználva a külső környezet változása által generált mozgásteret, a nagy jegybankok "galamb" fordulatát - egy szintig tolerálja a magasabb inflációt. Amíg nem alakulnak ki piaci feszültségek (például gyorsan gyengülő árfolyam), vagy nem romlanak érdemben az inflációs kilátások, nem gyorsít a normalizálási tempón. Az adatvezérelt üzemmódban lévő monetáris politika várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni.

Lefelé tarthat az infláció

Az inflációs kilátásoknál a jegybank továbbra is bízik abban, hogy a várt globális lassulásból eredő alacsonyabb importált infláció mérsékli majd a hazai maginflációt is, amit a monetáris politikai szempontból kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató júliusi éves szinten 3,2 százalékra mérséklődése eddig igazolt. Emellett a jegybank bízik az új magyar lakossági állampapír (MÁP plusz) megtakarításokat ösztönző és ezáltal inflációt mérséklő hatásában és ismét megemlítették a jövő évre várt anticiklikus fiskális politikát is, amely szintén mérsékelheti az inflációt a gazdaságban - véli Varga Zsombor, az Erste Bank Zrt. junior makrogazdasági elemzője.

A prognoszta szerint a fejlett piacokon a jegybankok részéről megjelenő monetáris lazítás a Fedtől, az ECB-től és a japán jegybanktól tág teret nyitott az MNB-nek arra, hogy ne szigorítson érdemben a monetáris politikán a továbbiakban. Ennek megfelelően továbbra sem vár szigorító lépéseket a hazai jegybanktól az év hátralévő részében. A 3 hónapos Bubor 0,25 százalék lehet az év végén.