A keddi kamatdöntő ülése után sajtótájékoztatót tartott Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Elhangzott, hogy a januári éves infláció (5,5 százalék) meghaladták a várakozásokat és tovább nőtt a magasabb inflációs pálya kockázata. 

A fogyasztóiár-index emelkedését főként a piaci szolgáltatások, az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek gyorsuló árdinamikája magyarázta. A piaci szolgáltatások esetében tapasztalt, a historikus átlagnál jóval magasabb év eleji átárazást nagyrészben a telekommunikációs és a pénzügyi szektor áremelései okozták – olvasható az MNB közleményében. Különösen magas, 8,5 százalékos volt az éves áremelkedés a szolgáltatásokban. 

Jó hír, hogy a gazdaság fundamentumai javultak, a dezinflációs trend az első negyedévben újraindulhat. A dezinflációs folyamatot azonban vélhetően a jövedéki adórendszert érintő változások, valamint a tavaly év végi árfolyamleértékelődés lassíthatja.

A januári kamatdöntés óta bár a globális befektetői hangulat változó volt, kedvező, hogy a forint erősödni tudott. 

A monetáris politika iránya továbbra is szigorú marad és fenntartja a pozitív reálkamatot, ezzel is hozzájárulva az inflációs cél fenntartható eléréséhez. 

Az MNB szerint az idei gazdasági növekedés szélesebb alapokon áll. Ennek alapjai lehetnek:

  • reálbér növekedés
  • PMÁP kifizetések (első negyedévben 950 milliárd forint)
  • lakossági hitelbővülés
  • családi adókedvezmények
  • lakáspiaci forgalom bővülése

A külső kereslet azonban csak a második félévben normalizálódhat az MNB modelljei szerint. Ha ez valóban így alakul, akkor a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelésbe állásával emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció tartósan jelentős többletét eredményezi. Azaz a folyó fizetési mérleg a 2024-es 6,1 milliárd euró többletről tovább javulhat. 

Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. A költségvetési hiány fokozatos mérséklődésével a horizont végére érdemben csökken a GDP-arányos adósságráta is – tette hozzá Virág Barnabás. 

Az alelnök szerint világos az a szándék a költségvetési politika részéről, hogy az elsődleges egyenleg egyensúlyát fenntartsa. Ez a hétvégén bejelentett adókedvezményekre reagálva mondta az alelnök.

Kérdésre válaszolva azt nem kívánta pontosítani, hogy az első negyedéven belül melyik hónapban tetőzhetett az infláció (a januári 5,5 százalékkal, vagy később). A kulcs azonban az, hogy a dezinfláció egy korábban várt magasabb szintről indult el. 

A tájékoztató alatt folyamatosan erősödik a forint, az euró-forint fillérekre megközelítette a 400-as szintet. 

Korai megítélni, hogy teljesül-e a tervezett 3,7 százalékos költségvetési hiánycél - válaszolta egy másik kérdésre Virág Barnabás. A kamatdöntés egyhangú volt.

Elemző: márciusban jelentősen emelheti inflációs előrejelzését az MNB

A mai kamatdöntés nem tartalmazott nagy meglepetést, azonban Virág Barnabás fontos jelzéseket tett a kilátásokkal kapcsolatban - értékelt az MBH Elemzési Centrum. Egyértelmű jelzés érkezett, hogy ha úgy adódik, az MNB-nek kamatot kellene emelnie - fűzte hozzá Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója. Ez arra utal, hogy ha a kockázati megítélés romlása, vagy az inflációs kép további romlása következne be, akkor nem a forint árfolyamának gyengülésére, hanem inkább a kamatok emelkedésére kellene számítani.
Az inflációs előrejelzést az MNB várhatóan jelentős mértékben emelni fogja a márciusi döntéskor. "Ez persze még függ a februári beérkező adatoktól, de mi a magunk részéről a kormányzati bejelentések miatt úgy látjuk, hogy a nemrég 4,6 százalékra emelt, idei évi átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünk egyre optimistábbnak tűnik" - tette hozzá az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Kapcsolódó