A jegybank kész megadni minden támogatást, viszont az infláció további leküzdése és az egyensúlyi folyamatok helyreállítása nem megoldható a kormányzat intézkedései nélkül – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A monetáris tanács áprilisi kamatdöntése nyomán az alapkamat 100 bázisponttal 5,40 százalékra emelkedik. A testület az egynapos betéti kamatot 100 bázisponttal 5,40 míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 100 bázisponttal 8,40 százalékra emelte.

Kapcsolódó

Matolcsy elmondása szerint az MNB folytatta a küzdelmet az infláció ellen. 2010 és 2019 között rendkívüli növekedés volt a magyar gazdaságban, mindez egyensúlyban mehetett végbe. Utána jött a Covid-járvány, amit kezelt is Magyarország. Az MNB 11 ezer forint mértékben bocsátott forrást rendelkezésre, 6800 az államnak, 4600 milliárd a vállalati szektornak ment.

Mostanra viszont komoly kockázatok merültek fel, ez az évtized most jobban hasonlít 1970-es évekre és az 1940-es évekre, vagyis háborús évekre.

Totálisan és teljesen más ez az évtized

- mondta Matolcsy.

Elromlott az egyensúly

Matolcsy szerint több területen borulás van a magyar gazdaságban, amiket korrigálni kell.

Elromlott itthon a pénzügyi egyensúly, ahogy mindenhol, ezt mutatja az infláció elszállása, ami ellen a kormány „helyesen” árstopokkal és egyéb intézkedésekkel lép fel. Ennek ellenére 9 százalék körül alakulhat az egész éves infláció.

Elromlott a költségvetés egyensúlya is. Nagy eredmény volt levinni a költségvetési hiányt 3 százalék hiányt korábban, azonban most, az évtized elején kellene sürgősen lépni az egyensúlyi mutatók korrigálása érdekében Matolcsy szerint.

Teljesen világos, hogy ahogy küzdünk az infláció ellen, küzdeni kell a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében is.

Elromlott a folyó fizetési mérleg is, ez a harmadik egyensúlyi mutató, amit aggasztónak tart a jegybank elnöke.

Matolcsy szerint le kell tenni egy új adóreform alapjait. Az új rendszernek zöldnek, digitálisnak, és forgalmi adóra koncentrálónak kell lennie.

Nagyon szoros viszonyban van a három egyensúlytalansági terület, mindháromért küzdeni kell, viszont egyedül nem tudja legyőzni az MNB az inflációt.

Szükségünk van a költségvetés visszaállítására, támogatására

ezért azt javasolja az MNB, hogy térjen vissza az egyensúlyi növekedés és felzárkózás pályájához, amihez

kétéves gazdasági stabilizációs programot javaslunk, ennek kidolgozását elkezdtük, a kormánynak átadjuk

- mondta a jegybank elnöke.

Jön a további szigorítás

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – erősített rá a kamatemelést követő sajtótájékoztatón Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

A MNB helyzetértékelése szerint az inflációt egyaránt felhajtják a nemzetközi folyamatok, de jelentős tétel a belső kereslet is. A növekvő nyersanyag költségek nagyon gyorsan begyűrűznek a hazai árakba.

A következő hónapokban ez folytatódik, így

Határozott lépéssel folytatódik a kamatemelés

- mondta Virág. Ebből az következne, hogy májusban is egy újabb 100 bázispontos emelés következik, és a csütörtöki egyhetes aukciókon továbbra is kisebb emelések jönnek, és a két ráta folyamatosan összezár.

Jelen állás szerint az valószínűsíthető, hogy áprilisban meghaladja az infláció a 9 százalékot, egyben nagyobb a valószínűsége, hogy éves szinten is az előrejelzési sáv teteje felé tart majd összességében a ráta, ami közel 10 százalékot feltételez.

Sok a kockázat

Az MNB úgy számolja, 2,5-3 százalékpontot ad az idei inflációhoz az Ukrajnában zajló háború, egyben ez is hozzájárul ahhoz, hogy csak 2023-ban indulhat meg az infláció csökkenése

Mindehhez jelentős, az első negyedévben 7-8 százalékos növekedés várható, ami uniós szinten is kiugró.

Virág szerint az MNB kamatpolitikájában szorosan figyeli az Egyesült Államok és az eurozóna jegybankjait, amelyek más léptékben és ütemezésben, de egyaránt szigorítási pályán vannak, ez is szerepet játszik majd a következő hónapok kamatdöntéseiben.

Ezeket minden esetben, hónapról-hónapra határozza meg a monetáris tanács, ami Virág elmondása szerint kész minden szükséges lépést meghozni, amennyiben stabilitási kockázatok merülnének fel a pénzpiacokon.