A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése lesz. Pont egy éve ilyenkor, tavaly májusban kezdte meg az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamatának csökkentését a jegybank.

A csökkenő alapkamat a hitelkamatok csökkenését hozza magával, míg a hosszú futamidejű lakáshitelek átlagos kamata egy évvel ezelőtt 9 százalék körül mozgott, most 7 százalék körül van

– világított rá az Economx-nak Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője hozzáfűzte, hogy a kamatváltozásokra jóval érzékenyebb, rövidebb futamidejű személyi hitelek átlagos kamata tavaly 19 százalék körül volt, jelenleg már 13 százalék közelében van. Az alapkamat további csökkenése korlátozottan, de éreztetheti majd a hatását a hitelpiacon a következő hónapokban, majd stagnálás várható a kamatokban.

Kapcsolódó

Így dönthet a jegybank kedden

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint az előző ülésekkel szemben most kevesebb izgalomra számíthatunk. Az elmúlt hetekben beérkező új adatok, információk és az MNB jelzései alapján 

a tanács ebben a hónapban 50 bázisponttal mérsékelheti irányadó kamatát, ezzel 7,25 százalékra csökkenhet a hazai alapkamat.

A lapunknak nyilatkozó szakértők többsége szerint az 50 bázispontos kamatvágás a legvalószínűbb. Ugyanakkor többen látják úgy, hogy egy óvatosabb, 25 bázispontos döntés is benne van a pakliban, sőt, az is lehet, hogy nem vág kamatot a jegybank. 

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint az is előfordulhat, hogy nem módosul az alapkamat. 

Az infláció hosszú hónapok után növekedésnek indult Magyarországon és elemzői konszenzus van abban, hogy hamarosan 4 százalék fölé kúszik.

„Nem csak idehaza, hanem globális szinten is erőteljes a szolgáltatások árának növekedése, de ezen kívül még vannak olyan tényezők, amelyek a hazai inflációs pályát érdemben mozgatni tudják“ – érvelt Pásztor Szabolcs.

A szakértő hozzáfűzte, hogy a szolgáltatások ára idén áprilisban 9,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálbérek növekedésének ezután már érezhető hatása lesz a kiskereskedelmi forgalomban, az üzemanyagárak korábbi növekedése éberségre szólít. Lassan változnak továbbá a gazdasággal kapcsolatos negatív percepciók is.

Júniusban jöhet a fordulat

Varga Zoltán szerint 50 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot kedden a jegybank.

A jelenlegi kamatvágási ciklus a júniusi ülésen fejeződhet be, akkor szintén 50 bázispontos vágásra számítunk, de nem lehet kizárni a kisebb, 25 bázispontos lépést

– véli a szakértő, aki szerint a legfontosabb tényező a hazai inflációs folyamat, ezen kívül a forint árfolyamát is kiemelten figyelik a döntéshozók, amely az importált infláción keresztül hatást gyakorol az árakra.

„Mivel a forint árfolyama a legutóbbi kamatdöntő ülés óta jelentősen erősödött, ez támogatja a kamatvágást. A külső tényezők közül a legfontosabb az amerikai jegybank várható kamatpályája, és mivel a Fed várhatóan csak szeptemberben tudja megindítani a kamatvágási ciklust, ez korlátozhatja a hazai jegybank mozgásterét a következő néhány hónapban” – mondta az elemző. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint szintén 50 bázispontos vágás lesz. Erről a szakértő a következőket mondta: „most elég egyértelműnek tűnik, hogy haladhat tovább az MNB az 50 bázispontos lépésközzel. Bár a dezinfláció véget ért, az infláció a célsávban maradt, miközben a hazai pénz-és tőkepiacok is megnyugodtak, a forint stabilizálódott, a hozamgörbe hosszabb oldala is konszolidálódott.

Ugyanakkor számos tényező, illetve az MNB kommunikációja is abba az irányba mutat, hogy közeleg a kamatvágások vége. 

Az infláció hamarosan emelkedni fog, a piaci szolgáltatások inflációja még mindig magas, a reálkamatok pozitívan tartásának szükségessége, ennek menedzselése miatt pedig már csak korlátozott tér mutatkozik a kamatvágásra 2024 hátralévő részében. A nagy jegybankok és a régiós jegybankok kamatpolitikája fókuszban marad, és a hazai fundamentumok (inflációs kép, költségvetési helyzet) mellett nagyban meghatározva azt, hogy mekkora mozgástere lesz a jegybanknak az év hátralévő részében”.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője a keddi kamatdöntő ülésen 50 bázispontos kamatvágásra számít. A várható döntés mögötti tényezőkről elmondta: „úgy látjuk, hogy a jegybanki kamatcsökkentések júniusig bezárólag 50 bázispontos ütemben folytatódhatnak, majd az év második felében már csak minimális mértékben enyhítheti a kamatkondíciókat az MNB. A keddi kamatcsökkentést támogatja a még jegybanki toleranciasávon belül maradt inflációs adat, emellett a befektetők kockázatvállalási hajlandósága is kedvezőbben alakult, ami támogatta a forint árfolyamát is.

A következő hónapokban azonban ismételten fokozatosan emelkedik az infláció éves mértéke,

 továbbá a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő, óvatos monetáris politikát indokolnak. Júniusra a korábban az MNB által kommunikált 6,5-7 százalékos sávot elérhetőnek tartjuk, ezt követően azonban az év második felében csak minimális további kamatcsökkentés várható, az év végére ezért 6,25 százalékos alapkamattal számolunk”.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője is 50 bázispontos kamatcsökkentést jelzett előre. Szerinte amire érdemes lesz figyelni, hogy a jegybank hogyan kommunikálja majd a következő hónapok lépéseit. A keddi várható döntésről elmondta:

a jegybank döntését most elsősorban a külső környezet határozza meg. 

„Az infláció immár negyedik hónapja a jegybanki toleranciasávon belül alakult, amely kényelmes helyzetet teremtene a kamatcsökkentésre. A forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödése, amelyet leginkább a nyugodtabb nemzetközi piaci környezet tett lehetővé, leginkább csak megnyugtatóan hathat a jegybank számára, hogy stabil a forint eszközök iránti kereslet a szűkülő kamatkülönbözet ellenére is. Ami nagyobb óvatosságra intheti az MNB-t, az a Fed kamatpolitikája. Az USA inflációja továbbra sem hajlandó érdemben közeledni a 2 százalékos jegybanki célhoz, így a tavaly decemberben még idén márciusra árazott első kamatcsökkentést a piacok most már leginkább szeptemberre várják. Ez pedig a feltörekvő piacokon beszűkíti a jegybankok mozgásterét”.

Csökkennek a kamatok, változik az életünk

Cserép Máté, az MBH Elemzési Centrum munkatársa szerint  az alapkamat csökkenése egyre kisebb támaszt jelent a devizánk számára, így a forint gyengülésén érezhette a lakosság az alacsonyabb kamatokat.

Egy éve ilyenkor, tavaly májusban kezdte meg az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamatának csökkentését a jegybank, ezt megelőzően az euró-forint árfolyam 370 körül mozgott

– emlékeztetett a szakértő. Hozzáfűzte, hogy a kamatcsökkentés a hitel és a betéti kamatlábakat is mérsékli, míg egy éve 10 százalék feletti, addig ma már 7 százalék alatti jelzáloghitel ajánlatokkal találkozhatunk a bankfiókokban (bár ebben kormányzati intézkedések is szerepet játszottak).

A háztartásokat a kamatstop intézménye továbbra is védi, így a változó kamatozású hitellel rendelkezők helyzetét a mostani kamatdöntés, ahogy a korábbi kamatemelések, nem befolyásolják

– erre már Molnár Dániel világított rá. Az elemző ugyanakkor kiemelte, hogy akik hitelt akarnak felvenni, például lakásvásárlásra, fokozatosan alacsonyabb kamatokkal találkozhatnak, miközben a megtakarítók is ugyanezt tapasztalhatják. „Kiemelendő viszont, hogy ezen folyamatok nem egyik napról a másikra mennek végbe, időbe telik, amíg a jegybanki kamatkondíciókat a kereskedelmi bankok átvezetik ajánlataikba, amelyet egyébiránt más tényezők is befolyásolnak. Hosszabb távon viszont a kamatcsökkentésekből következő fokozódó gazdasági aktivitást mindenki a saját bőrén érezheti”.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője április végén arról beszélt, hogy szerinte a piac tavaly szeptember óta tartó kamatcsökkentési hullámának a végéhez értünk. A részletes elemzést ide kattintva olvashatja el.