A makrogazdasági kilátásokat az egész világon az orosz-ukrán háború határozza meg, ez a szoksásosnál nagyobb kockázatokat jelent a makrogazdaságban - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a március 22-i kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen. A nyersanyagárak emelkedhetnek, az infláció csökkenése később következhet be, az idén a jegybank 7,5-9,8 százalék körüli inflációt vár. A tolerenciasávba (4 százalék alá 2023 második felében kerülhet az infláció és csak 2024 első felében lesz meg a 3 százalékos cél. A GDP az idén 2,5-4,5 százalékkal növekedhet.
Két nap múlva publikálja a jegybank az inflációs jelentését. A jegybankok dilemmája most, hogy a növekedés vagy az infláció elleni küzdelem legyen a fókuszban. Az MNB szerint középtávon az árstabilitást kell a fókuszba helyezni, folytatni kell a szigorítást a korábbinál nagyobb mértékben. Az alapkamat folyamatosan felzárkózik az egyhetes betét szintjéhez. A szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig tartó fenntartása indokolt az árstabilitás fenntartása érdekében - hangsúlyozta Virág Barnabás.
A swap-tenderek folytatódnak, az egyhetes betét kamatával az MNB rugalmasan reagál a fejleményekre. A kamatemelés addig folytatódik, amíg az inflációs kilátások az elvárható szintre nem csökkennek.
Az alapok jók voltak, de jött a háború
Az orosz-ukrán háború előtt a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezett, miközben az infláció emelkedett. A háború kitöréséig a gazdasági aktivitás bővült, 6 százalékos növekedési ütem is benne volt az országban. Az infláció emelkedése nemzetközi jelenség, Magyarországon februárban 8,3 százalékos volt februárban az áremelkedés üteme, lényegesen magasabb, mint a jegybank 3 százalékos célja.
Januárban az átárazások mértéke a korábbi háromszorosa volt, februárban szintén, gyorsan jutnak el az áremelkedések a fogyasztói árakhoz. A nyersanyagárak emelkedése érzékenyen hat az iparcikkek előállítására, a termelési láncok akadozása tovább növeli az árakat. A háború a töredezett ellátási láncok helyreállását is hátráltatja.
A háború kitörése a nyersanyag- és energiapiacokon gyors áremelkedést hozott. Az energiahordozók mellett a fémek és az élelmiszerek ára is megugrott. A pénzpiacon is jelentkezett a konfliktus hatása. A forint árfolyama a háború kitörése után gyengült, nagyságrendileg 700 milliárd forintnyi short pozíció épült ki rövid idő alatt, ez a pozíció az elmúlt héten leépült.
A GDP a korábbi várakozásoknál szerényebb mértékben 2,5-4,5 százalékkal bővülhet, főleg a lakossági fogyasztás okozhatja a növekedést. Ha a háborús helyzet oldódik, az idei évben elveszített lendület visszatérhet 2023-ban, és 4-5 százalékkal nőhet a GDP.
Az inflációs az egyre erősebb költségsokkok miatt tovább emelkedik, elhúzódó inflációra lehet számítani. A kormányzati intézkedések valamelyest tompítják a folyamatot, de a kínálati hatások miatt az áremelkedés erős marad. A következő hónapokban az infláció még tovább emelkedik a jegybank szerint, márciusban 8,5-9 százalékot vár a jegybank. Ez a folyamat a következő hónapokban is fennmarad a háború hatásai miatt.