Gyengén indult 2021 a lakossági hitelpiacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A nettó hitelfelvétel csupán 37,1 milliárd forint volt, ami majdnem kétéves mélypont. Pedig elvileg a hitelállomány növekedése fel is pöröghetett volna, hiszen a törlesztési moratórium megmaradt, emiatt kevesebb kölcsönt törlesztettek, a fogyasztási hitelekre vonatkozó thm-plafon pedig eltűnt, ennek köszönhetően a bankok ismét piaci áron kínálhatták a személyi hiteleket, hitelkártyákat és más termékeket. Január végén így is 8151 milliárd forint fölött volt a háztartások hitelállománya, ami 2011 vége - vagyis a kedvezményes árfolyamon történt végtörlesztés - óta nem fordult elő.
Kevesebb volt a lakás- és személyi hitel
Tavaly úgy tűnt, a koronavírus-járvány csak átmenetileg vetette vissza a lakáshitelpiacot, az év egészét tekintve nagyjából szinten maradt az új folyósítások összege. Az újév azonban gyengén kezdődött, januárban mindössze 76,2 milliárd forint volt az új kihelyezés szezonálisan igazítva, alig a négyötöde az egy évvel korábbinak.
| Hónap | Folyósított összeg (Mrd Ft) |
| 2020. január | 93,5 |
| 2020. február | 89,1 |
| 2020. március | 91,5 |
| 2020. április | 76,5 |
| 2020. május | 64,2 |
| 2020. június | 59,1 |
| 2020. július | 66,9 |
| 2020. augusztus | 70,9 |
| 2020. szeptember | 82,9 |
| 2020. október | 81,7 |
| 2020. november | 80,9 |
| 2020. december | 69,0 |
| 2021. január | 76,2 |
| Forrás: MNB | |
Sokan gondolták pedig, hogy az idén nagy lendületet vesz majd a lakáshitelezés, az csok-os lakások illetékmentessége miatt ugyanis sok szerződés megkötését halaszthatták el tavaly 2021-re. Ennek a hatása azonban a januári hitelstatisztikákban egyáltalán nem látszik. A lakáshitelek olcsók maradtak, januárban is átlagosan 3,89 százalékos kamattal vették fel az ügyfelek az ilyen kölcsönöket, akárcsak decemberben.
A személyi hitelek piaca sem kapott új erőre annak ellenére sem, hogy több banknál is elindult a minősített fogyasztóbarát személyi hitel (mfsz). A 26,6 milliárd forintos új folyósítás éppen csak meghaladja a thm-plafon bevezetése utáni tavalyi átlagos havi volumeneket. Az áruvásárlási hitelek folyósítása sem ugrott meg, miután piaci árazással kezdhették folyósítani ezeket a pénzügyi intézmények. Az intézményeknél bent lévő szerződések összege hasonló a korábbi hónapokéhoz, ezek alapján februárban sem várható felfutás.
| Hónap | Folyósított összeg (Mrd Ft) |
| 2020. január | 46,3 |
| 2020. február | 45,3 |
| 2020. március | 33,2 |
| 2020. április | 10,9 |
| 2020. május | 21,5 |
| 2020. június | 24,6 |
| 2020. július | 26,1 |
| 2020. augusztus | 25,7 |
| 2020. szeptember | 26,1 |
| 2020. október | 26,1 |
| 2020. november | 24,8 |
| 2020. december | 25,5 |
| 2021. január | 26,6 |
| Forrás: MNB | |
A babaváró sem kellett
Negatív rekordot döntött a babaváró támogatás is, a szerződések összege csupán 35,6 milliárd forint volt, ami az eddigi legalacsonyabb folyósítási érték a támogatássá alakítható hiteltípus 2019 nyári indítása óta.
A kamatok persze a thm-plafont eltörlése után azonnal változtak. A személyi hitelek átlagos kamata a thm-plafon végéig 5,6 százalékos volt, januárban viszont már 12,41 százalékon állt, az áruhiteleknél 5 százalék körüli szintről ugrott 13-14 százalékosra a kamat. Jó jel viszont, hogy ezeknek a hiteleknek a döntő része már fix kamatozású.
A folyószámlák is egyre kevésbé kerülnek mínuszba a jegybanki adatok szerint. A háztartások folyószámlahiteleinek állománya 244,3 milliárd forintra csökkent az első hónap végére, ez 14 éves mélypont. Abban, hogy egyre több család marad pluszban a hónap végén, persze sokat segíthet a törlesztési moratórium is, hogy a hitelek részletei nem apasztják a folyószámlákat. Ez kedvező hír, hiszen a folyószámlahitelek átlagos kamata még mindig 18 százalék fölött van.
A hitelkártya-tartozásokról 2015 óta vezet statisztikát a jegybank. Ezek volumene is mélypont közelében volt a statisztika indulása óta. A lakosság 83,2 milliárd forintnyi kamatozó és 45,9 milliárd forintnyi nem kamatozó követeléssel rendelkezett. Ennél csak egyszer volt alacsonyabb a teljes tartozás, tavaly áprilisban közvetlenül a törlesztési moratórium indulása után.
Inkább takarékoskodtak a családok
A visszafogott hitelfelvétel egyik oka lehetett az is, hogy a családok meg akarták várni, hol és milyen feltételekkel indul majd el a lakásfelújítási támogatás mellé igényelhető hitel, amelynél rohamra számítanak a bankok. A legnagyobb félelem az, hogy ha mindenki ki akarja használni a vissza nem térítendő állami támogatást a következő két évben, akkor egyszerűen nem lesz elég szakember arra, hogy kielégítse az igényeket. Az építőiparra és a pénzügyi szektorra is hatalmas terhet róhat a tömeges igény.
A felújítási hitel februárban indult el az elsőként csatasorba álló bankoknál, tekintettel viszont arra, hogy jelzálog fedezetű kölcsönről van szó, amelynek az elbírálása hetekig is elhúzódhat, lehetséges, hogy a februári hitelstatisztikákban sem fog még érdemben látszani a hatása.
Januárban mindenesetre hitelfelvétel helyett inkább spóroltak a családok. A bankbetétekbe 52,1 milliárd forintnyi friss pénz került ennek az ötöde a devizabetétekbe. A háztartásoknak így a hónap végén 11 241,6 milliárd forintnyi bankbetétje volt, ami történelmi rekordnak számít. Ennek már alig az ötödét kötik csak le, ami nem csoda a lekötött betétekre fizetett 0,3 százalékos átlagos kamat láttán.
A devizabetétek állománya megközelítette az 1570 milliárd forintot. Kis mértékben elmaradt a tavaly december végi csúcstól, ez annak köszönhető, hogy januárban erősödött a forint, nagyjából 5 forinttal lett olcsóbb az euró a hónap végére, mint december végén volt. Februárban viszont gyengült a magyar fizetőeszköz, így ha nem adták el a devizájukat a háztartások, jó esély van arra, hogy a múlt hónapban ismét rekordon állt a devizaszámlák egyenlege.