Sanyarú a magyarok egészségi állapota: a betegségeket későn diagnosztizálják, uniós összehasonlításban is rosszul állunk daganatos és szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, halálozási rátákkal, sokan halnak meg idő előtt olyan betegségek miatt, amelyekbe nem kellene belehalni - erősíti meg az MNB helyzetértékelése is. A program készítői elismerik, az uniós átlagnál sokkal rosszabb a magyarok hozzáférése az egészségügyi ellátórendszerhez és az uniós átlag alatti a magyar állam GDP-arányos egészségügyi költése, ugyanakkor azt vélelmezik, hogy az ellátórendszer több területen rendelkezik hatékonysági tartalékokkal, amelyek kiaknázásával akár a kiadási szint növelése nélkül is javítható lenne a rendszer eredményessége. Az egészségügyi reformként felfogható program fő célkitűzése: 64 év egészségben.

Az egészségügy szempontjából a betegségek megelőzése a legegyszerűbb és legtakarékosabb módja annak, hogy a lakosság egészségi állapota megfelelő legyen - olvasható az MNB Versenyképességi programjában. A betegségek megelőzése és az egészséges életmódra törekvés pedig alapvetően az egyén felelőssége. Amennyiben a lakosság úgy dönt, hogy egészségtelenül étkezik, nem mozog és általában nem törekszik az egészségi állapotának karbantartására, akkor az súlyos következményekkel jár az egészségügyi rendszer egészére nézve - hangsúlyozzák.

Kapcsolódó

Adófizetéssel az egészségért

Az MNB a lakosság egészségtudatosságának megerősítését, az egészséges életmódot követők számának növelését az informálástól, valamint a chipsadó és a tömény szeszre, valamint a dohánytermékekre kirótt jövedéki adó kiterjesztésétől és növelésétől várja. A mozgásszegénységből adódó betegségeket pedig sportolásra ösztönzéssel előznék meg, ez ügyben vállalati sportkörök támogatását, a sportolással kapcsolatos költségek egészségpénztári elszámolhatóságát, a sporteszközök áfájának célzott csökkentését tartanák célravezetőnek, de a tömegsportra alkalmas létesítmények fejlesztése, sőt, az orvosok által felírható úgynevezett "mozgásgyógyszer" rendszer bevezetése is terítékre kerül a programban.

Sokadszorra kerül elő a háziorvosi rendszer erősítése, a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása, valamint az eredmények követésére is alkalmas Nemzeti Egészségügyi Adatbázis létrehozása. A program átfogó mentális egészségcsomag létrehozását és végrehajtását, valamint a mentési rendszer erősítését is sürgeti.

A betegségek korai felismerése kapcsán ugyan leírják, hogy a magyarok közül régiós átlagnál többen, az uniós átlaghoz képest pedig több mint kétszer annyian nem férnek hozzá a szükséges ellátáshoz, azaz kielégítetlen marad az egészségügyi szükségletük, azonban az ezzel kapcsolatos javaslat kimerül abban, hogy erősíteni kell a rendszeres állapotfelméréseket és szűrővizsgálatokat. A betegségek akut kezelését követő, a halálozási rátákat jelentősen rontó hiányosságok kapcsán a rehabilitáció és a kontrollvizsgálatok erősítésében keresik a megoldást.

Zsebbe vágó érvek

Magyarországon komoly gondot jelent, hogy a betegek nem veszik be a felírt gyógyszereket, illetve nem tartják be a terápiák sikeréhez szükséges további szabályokat (például diéta, kontrollvizsgálatokon való részvétel), ezért a program a betegeket pénzügyileg is érdekelté tenné a gyógyulásban. Ennek egyik lehetséges módja egyes gyógyszerek állami támogatásának növelése a beteg együttműködése esetén, illetve javasolják a kétoldalú kötelezettségvállalás elvének bevezetését. Ennek értelmében ha a beteg elmulasztja a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnak el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez.

A program valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítását javasolja eset szintű adminisztráció és kontrolling bevezetésével. Bővítenék az eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazását, ellátási szinteken átívelő rendszert szorgalmaznak és felülvizsgálnák a teljesítményvolumen korlátok alkalmazását.

Definiálni kell az ellátási csomagot

Az MNB kiemelt problémaként azonosítja az ellátási csomag definiálatlanságát, illetve azt a tényt, hogy az intézmények nagy része nem tudja megmondani, hogy egy beteg konkrét kezelése pontosan mennyibe is került, mert nem követelik meg tőlük a részletes elszámolást. Ráadásul az ország eltérő pontjain ugyanazon betegségre más és más kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. Nincs tisztázva az állami egészségügyi rendszer viszonya a magánfinanszírozással sem, ami a program szerint gátja a kiegészítő (akár magán, akár állami) egészségügyi biztosítások elterjedésének. Ahhoz ugyanis a biztosítóknak tisztában kell lenni vele, hogy az állam milyen szolgáltatásokat nyújt a betegek számára.

Az állami egészségügyi kiadások tervezésénél fontos lenne, ha a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapna a rendszerszintű hatékonyság a külön-külön költségcsökkentésre való törekvés helyett, amely együttesen nem feltétlenül hozza meg a kívánt eredményt - hangsúlyozza az MNB. Az Egészségbiztosítási alap tervezésekor is a rendszerszemléletű hatékonyságra kellene törekedni a különböző kezelési fázisok finanszírozásának összehangolásával - írják.

Az egyes intézmények működését ne csak a rövid távú költségkontroll határozza meg. Az egészségügy szereplőit érdekeltté kell tenni abban, hogy a betegek egészségi állapotának javulása összességében (tehát ne csak azon az adott ellátási szinten) a lehető legalacsonyabb ráfordítással valósuljon meg - hangsúlyozzák a program készítői. Egyik lehetséges módszernek tartják egy, a különböző ellátási szinteken átívelő, az adott beteg adott betegségéhez kapcsolódó finanszírozási módszer bevezetése. A finanszírozás egy része csak akkor lenne elérhető a szolgáltatók számára, ha a beteg végigment a kijelölt betegúton, illetve elégedett az ellátás eredményességével és így nem fordul más orvoshoz ugyanazzal a problémával egy meghatározott időn belül.

Tovább fokoznák az ellenőrzést

A reformok sikeréhez az MNB szerint meg kell erősíteni a központi szakmai és pénzügyi ellenőrzést, amelynek eszköze lehet például kancellárok kinevezése az intézmények vezetése mellé, illetve az intézmények vezetésének teljesítményét vizsgáló menedzsmentértékelési rendszer létrehozása. Javasolják az intézmények eseti szintű kontrolling adatainak központi elemzését, az egészségbiztosítási alapkezelő (NEAK), az ÁNTSZ és az intézményfenntartó ÁEEK ellenőrzési részlegének számottevő megerősítését is. A fokozott ellenőrzéstől jelentős költségmegtakarítást, valamint az ellátások minőségi javulását várják.

A program szorgalmazza az egészségügyi intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének standardizált mérését és az adatok publikálását, amiben az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának (NHS) Digital nevű portálját vélik követendő példának.A rendszernek az állami szolgáltatók mellett a magánszolgáltatókat is arra kellene kényszeríteni, hogy a finanszírozási és az egyéb adatgyűjtések során (például: orvosok munkaideje, kórházi fertőzések) pontos adatokat szolgáltassanak a tevékenységükről, illetve legyen azonos az adatszolgáltatási kötelezettségük. Minden egészségügyi szolgáltatónál vezessék be az online pénztárgépet - írja az MNB.

Kell ennyi gyógyszer?

Javaslatuk szerint  érdemes lenne szakmai szempontok mentén felülvizsgálni, hogy valóban szükség van-e ilyen mennyiségű és szerkezetű vényköteles gyógyszer felírására. Az innovatív terápiák alkalmazásához szükséges források előteremtése érdekében megfontolandónak tartják az alacsony terápiás költségű gyógyszerek állami támogatásának csökkentését.

A vény nélkül kapható gyógyszerek mennyiségének csökkentése érdekében pedig a gyógyszerek és egyéb egészségügyi termékek hirdetéseire reklámadót vezetnének be, amelynek bevételét célzottan egészségfejlesztési és beteg-együttműködési programok kialakítására lehetne felhasználni. A folyamatos gyógyszerellátás biztosítás érdekében javasolják a gyógyszer nagykereskedelem stratégiai iparággá nyilvánítását - olvasható a javaslatcsomagban.

A teljes program itt olvasható.