Mint ismert, nem változtatott az alapkamat mértékén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank. Nem sokkal ezelőtt megjelent a közlemény, amelyből kiderül, milyen pénzügyi és gazdasági folyamatok alapján határozott a tartás mellett a Monetáris Tanács. 

Ennél fontosabb, hogy a jegybank frissítette a makrogazdasági előrejelzéseit:

Kapcsolódó

  • Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,6–3,7 százalék közötti infláció várható, míg 2025-ben 3,3–4,1 százalék között, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul. A dezinflációs trend 2025 első hónapjaiban indulhat újra.
  • A magyar gazdaság 2024-ben várhatóan 0,3–0,7 százalékkal növekedik, míg 2025-ben 2,6–3,6 százalékkal, 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal és 2027-ben 2,5–3,5 százalékkal bővül.
  • A jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat akár huzamosabb ideig fennmaradhat.

Az inflációs prognózist egyrészt a forint gyengülése, másrészt a bejelentett adóemelések miatt emelték meg.

Így néz ki a külső környezet

Az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszafogott mértékben bővült a harmadik negyedévben, míg az Egyesült Államokban és Kínában továbbra is élénk a gazdasági növekedés üteme. A külső konjunktúra alakulásának szempontjából kockázatot hordoznak a kedvezőtlen európai ipari termelési kilátások, valamint az általánosan kiélezett geopolitikai helyzet.

Novemberben az eurozóna inflációja 2 százalék fölé emelkedett, és az Egyesült Államokban kismértékben gyorsult az árdinamika. A visszafogott világgazdasági kereslet mellett előretekintve mérsékelt inflációs ráták várhatók, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is felfelé mutató inflációs hatást jelent. A folyamatos geopolitikai konfliktusok következtében az energiahordozók árainak alakulását fokozott volatilitás jellemzi.

A globális befektetői hangulat változékonyan alakult a novemberi kamatdöntés óta. 

Élénkül a fogyasztás Magyarországon

A gazdaság lassulásának hátterében az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése állt, míg a szolgáltatások növekedési hozzájárulása pozitív volt. Októberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom élénk bővülése, miközben az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent. A reálbér-növekedés változatlanul erőteljes, ugyanakkor a fogyasztói bizalom novemberben ismét mérséklődött. A megtakarítási ráta továbbra is magas szinten áll. A foglalkoztatottak száma a szeptemberi csökkenést követően októberben stabilizálódott. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsonyan, 4,5 százalékon alakult.

A 2024 során fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve a növekedés motorja lehet, amit az emelkedő reálbérek mellett a munkáshitel program elindítása és a családi adókedvezmény emelése is támogat. Ugyanakkor a beruházások volumene az idei évben nagymértékben csökken, ami visszafogja az idei gazdasági növekedést. A vállalati szféra elhalasztott beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával 2025-ben kezdődik meg. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt. Ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, amivel párhuzamosan hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.

Kép: Economx

Még eltart egy ideig, amíg normalizálódik az infláció

Az infláció 2025 januárjáig átmenetileg tovább emelkedik és a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat. A dezinflációs trend ezt követően az első negyedév során újraindul. Jövőre az infláció az év nagyobb részében a toleranciasávon belül alakul, majd 2026 elején tér vissza tartósan a 3 százalékos jegybanki célra.

Az árdinamika lassulását az MNB korábbi várakozásainál visszafogottabb alapfolyamatok, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások támogatják. Az elmúlt hónapok árfolyamleértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások lassítják a dezinflációs folyamatot a jövő évben. 

A folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben várhatóan a GDP 1,5–2,7 százaléka, 2025-ben 1,0–2,4 százaléka, 2026-ban 1,5–3,1 százaléka, 2027-ben pedig 1,8–3,6 százaléka között alakulhat.
A költségvetési hiány várhatóan folyamatosan csökken az előrejelzési horizonton. Az egyenleg 2024. évi javulásának hátterében az energiaárak stabilizálódása következtében csökkenő energiakiadások és az állami beruházások visszafogása álltak. A benyújtott 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megerősítette a 3,7 százalékos hiánycélt, amelynek elérését leginkább az állami kamatkiadások érdemi csökkenése, valamint a bevételnövelő adóintézkedések támogatják. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. Az MNB várakozása szerint a hiány fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére érdemben csökken a GDP-arányos adósságráta.  

Lehet hatása a béremeléseknek az inflációra?

Az alelnök kapott kérdést arról, hogy a minimálbér emelésnek lehet e hatása a 2025-ös inflációra. Szerinte helyes felismerés, hogy bérfelzárkóztatásra van szükség, ezt a kormány is így látja és a piaci szereplőknek is be kell látniuk, máskülönben a képzett munkaerő nehezen tartható meg. A jövő évi béremelkedés egy olyan környezetben valósul meg, amikor Magyarországon a bérek részesedése a megtermelt jövedelemnek 51 százaléka, miközben az EU átlag 66 százalék. Önmagában a magyar béremelések nem lesznek érdemi befolyással a jövő évi inflációra, vagyis nem döntő tényező.

A kamatdöntés háttere

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A stabilitás-orientált monetáris politika hangsúlyozására, valamint arra, hogy az alapkamat 6,5 százalék maradhat tartósan, kismértékben erősítette a forintot.