Hausmann Róbert

A fenntartható felzárkózás, valamint az innováció vezérelt növekedési modellre történő átállás a digitalizáció terjedését igényli. A digitális megoldások vállalatok általi alkalmazása növeli a vállalati termelékenységet, a közigazgatásban az elektronikus megoldások alkalmazása javítja az üzleti környezetet és a beruházási hajlandóságot, valamint hatékonyabbá teszi a vállalatok és az állampolgárok számára az ügyintézést. A beruházásokhoz elengedhetetlen pénzügyi tőkéhez való hozzáférést gyorsabbá és olcsóbbá tehetik a digitális banki és pénzpiaci csatornák fejlesztése. A digitalizáció terjedése nemcsak a technológia és az infrastruktúra fejlesztésén, hanem a felhasználók számának növekedésén is múlik. Emiatt szükséges az állampolgárok digitális készségeinek erősítése, a digitalizáció oktatásban történő aktív felhasználása, továbbá a munka világának digitalizálása.

Magyarország digitális versenyképessége elmarad az EU átlagától

Magyarország a 21. helyen áll az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexében (DESI) az uniós tagállamok körében 2020-ban. A DESI az unió tagországainak digitális fejlettségi szintjét vizsgálja alapvetően objektív mutatókkal. A 27 uniós tagország és az Egyesült Királyság digitális fejlettségét 5 témakörben 12 területen mérik, 37 alapmutató segítségével. A 2020 júniusban közzétett legfrissebb eredmények alapján hazánk egy helyezést javított a 2019-es pozícióján és ezzel megelőzte Szlovákiát (22. hely). A magyar DESI-mutató értéke 2015 és 2020 között 15,8 ponttal emelkedett, ami meghaladta a visegrádi régió (+12,8 pont) és az EU (+13,7 pont) átlagos növekedését. Magyarország digitális fejlettsége így 2020-ra megelőzte a régiós szintet, és hazánk közelebb került az uniós átlaghoz is.

A hálózatosodásban, vagyis az internetes infrastruktúrában hazánk az uniós élmezőnyben van, az internetes szolgáltatások használatában pedig a középmezőnyben. A DESI hálózatosodás pillérében Magyarország a 7. helyen állt 2020-ban, ami kilenc hellyel jobb a 2019. évinél és kedvezőbb a visegrádi versenytársak átlagos helyezésénél. Az 5G készültségben hazánk a 3., a másodpercenként legalább 100 megabit letöltési sebességű internet-előfizetéssel rendelkező háztartások arányában a 4. az EU tagállamok között. Az internetes szolgáltatások használata pillérben Magyarország a 14. helyen áll, 5 helyezéssel előrelépve 2019-hez képest. 1. helyezett Magyarország a közösségi média használatában (a lakosság 86 százaléka felhasználó). Emellett 60-ról 76 százalékra nőtt az internetes videóhívásokat használó magyarok aránya, amely eredménnyel a 3. helyen áll hazánk az EU tagállamai között a 2020-as rangsorban.

A digitális technológiák vállalati integrációjában, az e-közigazgatás és a munkaerő digitális készségeinek fejlesztésében Magyarország egyelőre lemarad az uniós és a régiós átlagtól. A digitális technológiák vállalati integrációja pillérben hazánk a 26. helyen áll, két hellyel hátrébb a tavalyinál. A hazai vállalati szektor a menedzsment támogatását szolgáló ERP szoftverek, a big data és a felhőszolgáltatás felhasználásában, valamint a határon átnyúló online kereskedelmi szolgáltatások nyújtásában az EU utolsó három helyezettje között van. A digitális közszolgáltatásoknál Magyarország bár két helyezéssel előrelépett 2019-hez képest, továbbra is a 24. a rangsorban. Az e-közigazgatási felületet használók (55 százalék), az online űrlapokon előre kitöltött adatok (41,8 százalék), valamint az elektronikusan intézhető vállalati adminisztráció aránya (85 százalék) egyaránt növekedett. A nyílt hozzáférésű adatok arányában azonban az uniós mezőny utolsó helyén áll hazánk. A munkaerő digitális készségei pillérben Magyarország a 19. helyezett. Az alapvető digitális készségekkel rendelkező állampolgárok arányát (49 százalék) tekintve Magyarország elmarad az uniós (58 százalék) és a visegrádi régiós (53 százalék) átlagtól.

Az MNB versenyképességi javaslatai fejlesztenék a digitalizáció terjedését

A jegybank 330 pontos Versenyképességi programjának javaslatai közül több is a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztésére vonatkozik. Megvalósulásuk ütemét és mértékét az évente publikált Versenyképességi tükör című kiadvány ismerteti, míg a hazai gazdaság digitális fejlettségét a Versenyképességi jelentés egyes mutatói vizsgálják. A jegybank 330 pontból álló Versenyképességi programjából 28 olyan javaslat azonosítható, amely közvetlenül hozzájárulhat az EU DESI rangsorban elért helyezésünk javulásához. A 28 javaslat közel 80 százalékának megvalósítása már megkezdődött, de további lépések megtételére van szükség. A versenyképességi fordulat egyik előfeltétele a digitális megoldások széleskörű elterjedése, vagyis a termelőtevékenység, a szolgáltatások, a pénzügyek, a humán tőke és a közigazgatás digitalizációja.

Az internetes szolgáltatások használata pillérben elért helyezés az online intézhető ügyek növelésével erősíthető, a hálózatosodás pillérben elért versenyképes hazai pozíció az 5G fejlesztések bővítésével és az információbiztonsági szoftveripar fejlesztésével tartható fent. A teljeskörű online ügyintézés hitelek felvételekor, valamint az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötési és aláírási lehetőségek is javíthatják a teljesen online térben megvalósuló jogi folyamatokat. Jelentős előrelépés e téren, hogy a NAV-nál elérhető kereset kimutatások hitelintézetek általi elektronikus lekérdezhetősége már biztosított. A digitális infrastruktúra fejlettségét mérő hálózatosodás pillérben uniós összehasonlításban kiváló magyar helyezés fenntartásához és további javításához az 5G technológiai fejlesztések és az üvegszálas vezetékek elterjedésének folyamatos állami támogatására lenne szükség. Az egyre növekvő biztonsági kockázatot a hazai információbiztonsági szoftveripar fejlesztése ellensúlyozhatná.

A digitális közszolgáltatások pillérben az e-közigazgatási megoldások bővítése, a munkaerő digitális készségei pillérben a lakossági digitális ismeretek fejlesztése javíthatja hazánk helyezését. A kormányablakban elvégezhető ügyek online intézhetősége (akár mobilalkalmazásban), az elektronikus adatlapok előre kitöltött részeinek növelése, valamint az online intézhető adóügyek és az adóhatóság által elkészített vállalati adóbevallások érdemben hozzájárulhatnak a magyar pozíció javulásához. Ugyanezt támogathatja a közigazgatási szervek adatbázisainak összekapcsolása is. A digitális vállalkozói ismeretek oktatására és készségek fejlesztésére irányuló nagyobb állami figyelem, valamint a digitális tananyagok fejlesztése és a programozás integrálása a matematika oktatásba érdemben hozzájárulhat a magyar helyezés javulásához a munkaerő digitális készségei pillérben. Az idősebb korosztály digitális, illetve nyelvi kompetenciáinak bővítése szintén növelheti a digitális megoldások felhasználói számát.

A digitális technológiák vállalati integrációja pillérben a digitális megoldásokat alkalmazó kkv-k arányának növelésével lenne javítható az uniós átlagtól elmaradó magyar eredmény. Ezt támogathatja a már meglévő technológiák (ERP, CRM szoftverek, felhő szolgáltatások, big data) vállalati adaptálását elősegítő, uniós és állami forrásra egyaránt épülő beruházási keret, valamint vállalati honlap kötelező működtetésének előírása a magyar cégek számára. Az uniós támogatások szempontrendszerének súlyozása a tudásintenzív, köztük a digitális szolgáltatások irányába, valamint az áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítése szintén támogathatja a vállalati digitalizációt. A digitális technológiák vállalati adaptációját előrelendítheti a vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése is. A fejlesztési lehetőségek mellett Magyarország versenyelőnnyel rendelkezik a nemzetközi összevetésben éllovasnak számító azonnali fizetési rendszer működését illetően, amelynek teljes kihasználásához összehangolt digitalizációs fejlesztések szükségesek.


A szerző az MNB munkatársa.