A monetáris tanács kedden nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem módosított, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az alapkamat tavaly május óta változatlan.

A testület kommunikációja nem változott érdemben, kifejtik, hogy a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. A jegybanki alapkamat aktuális szintje és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

Megjegyezték azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. Hangsúlyozták azt is, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekintik. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését - áll a közleményben.

Vannak még lehetőségek

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható.

A tanács prognózisa szerint a fogyasztóiár-index az év hátralévő részben a jelenlegi szint közelében marad. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. Az árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják.

Változatlanul úgy látják, a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások jelentős emelkedése a meghatározó. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. A gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A monetáris tanács a következő években 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A közlemény kitér arra is, hogy a piaci hitelprogram (php) második szakaszának júliusi tenderén a kereskedelmi bankok harmadával emelték hitelezési vállalásukat, ami biztosítja, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelezésének bővülése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5-10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.

Nyugalom volt a pénzpiacokon

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszak nagy részében nyugodt volt a nemzetközi pénzpiaci hangulat, a kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták - állapította meg a monetáris tanács.

A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt. A korlát negyedik negyedév végi szintjéről a tanács szeptemberben dönt. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt években jelentősen csökkentek, és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve augusztus 2-án 14 órakor jelenik meg.