A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülése után tartott háttérbeszélgetés után Virág Barnabás alelnök indokolta a döntést. Elmondta, hogy ugyan az inflációs folyamatok jól haladnak, a csökkenés megfelelő, és az ország pénzügyi sérülékenysége is mérséklődött, de a megnövekedett geopolitikai kockázatok miatt (gázai háború) az eddigieknél kisebb, 75 bázispontos csökkentést láttak indokoltnak, így az alapkamat 12,25 százalék lett.

Helyreállt a reálkamat

Szeptemberben folytatódott az infláció széleskörű csökkenése, sőt, a maginfláció még a vártnál jobban is alakult, 3 hónapos távon 4 százalék volt, és utóbbi adatra a következő hónapokban is nagy súlyt fog helyezni a jegybank. Szeptemberben már helyreállt a reálkamat, és a következő időszakban ennek mértéke növekedni fog, vagyis a kamatcsökkentés kisebb lesz, mint az infláció csökkenése. Az infláció, ahogy eddig is várták, még idén az egyszámjegyű tartományba kerül vissza.

Kapcsolódó

Külső körülmények

Ami a külső környezetet illeti: az USA esetében nőttek a kötvényhozamok (jóllehet ebben most fordulat következett be) és az európai kötvényhozamok is emelkedtek, ha kisebb mértékben is. Így a külső hozamkörnyezet emelkedett, ugyanakkor lassan máshol is megjelennek a reálkamatok, ami elszívó hatással lehet a feltörekvő, felzárkózó gazdaságok tekintetében, ezért indokolt nálunk is a magasabb reálkamat fenntartása.

Körültekintő megközelítés

Az MNB továbbra is körültekintő megközelítést alkalmaz a monetáris politikában, melyben döntő jelenséget kap az infláció, a pénzpiaci stabilitás biztosítása, a kockázati tényezők alakulása és az előzetes kommunikáció. Az infláció szintjét év végére 7-8 százalékra várják, az árstabilitást ugyanakkor csak 2025-re tartják elérhetőnek, a gazdasági növekedés pedig jövőre 3-4 százalék lehet.