„Kihívásokkal teli időszakban készült a jelentés, de olyan jelentés készült ami kiállja az idők próbáját” – mondta az MNB szeptemberi inflációs jelentésének bemutatásakor Balatoni András, a jegybank szakértője.
Az MNB egy várakozásokat meghaladó, 125 bázispontos kamatemeléssel szeptemberben 13 százalékra állította az alapkamatot. Egyben azt is közölte, hogy a kamatemelésnek vége, de a szigor fennmarad.
Ezt tükrözi a csütörtöki egyhetes betéti tender, ennek az eszköznek is 13 százalék a kamata.
Később minden jobb lesz
„Orrnehéz inflációs emelkedést vár a fogyasztói árindexben az MNB, vagyis a szeptemberi adat lesz kiugró, utána egy lassuló ütemre van kilátás” – mondta Balatoni. Augusztusban 15,6 százalékos inflációs rátát mért a Központi Statisztikai Hivatal, az MNB idén és jövőre is 14 százalékos, vagy azt meghaladó tetőzéssel számol.
Balatoni elmondása szerint viszont 2023-ban látványosan felgyorsul a dezinflációs hatás, úgyhogy 2024-ben ismét a célsávba kerülhet a drágulási ütem.
Jelentős lassulás várható a magyar gazdaságban
– derül ki a heti adatokból felvázolt jegybanki pályából.
Ugyan a jegybank is azzal számol, hogy visszaesik a magyar gazdaság növekedése, viszont szerintük áthidalható a helyzet. Az MNB úgy véli, beérkeznek az uniós források, amelyekről jelenleg is tárgyal és vitázik a kormány az Európai Bizottsággal a jogállamisági eljárás részeként. Időbeni átalakulást vár a jegybank: 2023-ban érkezhet nagyobb mennyiségben uniós pénz, vagyis annyi az eltérés, hogy ezekkel a forrásokkal később tud számolni a gazdaság.
Nem hiszik el
A jegybanki kamatemelés leállítását, illetve az ismételten egyéb csatornákra visszatérő jegybanki működés ötletét nem fogadták örömmel a befektetők.
Csütörtök reggelre az euróval szembeni 420-as szinteket is megugrott a forintárfolyam, miközben a dollár további brutális erősödéssel 435-re erősödött. Utóbbinak különösen az energetikai beszerzések szempontjából van kirívó jelentősége a magyar gazdaságra nézve.
Ezek alapján ugyan jelentős javulást vár mind a növekedésben és a folyó fizetési mérlegben is az MNB, ezt rövidtávon nem veszik készpénznek a piaci szereplők.
A forint töretlen gyengülésének számos oka van. Az MNB szerint ezek elsősorban nemzetköziek, a hazai politika hatásáról itt és itt értekeztünk részletsebben.
Jelenleg nagyban rontja a magyar gazdaság megítélését, hogy romló növekedési kilátások mellett nem tudja rendezni a kormány az Európai Unióval a vitát, aminek sikeres zárásával rendezni lehetne az uniós források beáramlásának kérdését.
Minden az élelmiszerről szól
„A bizalmi mutatók nagyot romlottak, jelenleg a bizalmi várakozások rosszabbak világgazdasági szinten mint a Covid-válság mélypontján voltak. Magyar fronton pedig kiugró, hogy Az élelmiszerek hozzájárulása a magyar inflációra nagyon magas” – mondta Balatoni. Sokkal magasabb, mint ami a régióban, vagy az Európában látott.
Ennek oka a hazai élelmiszeripar termelékenysége, illetve annak gyengesége. Kínálati, strukturális probléma van a hazai iparral, amire csak ráerősítenek a külföldi hatások – mondta az MNB igazgatója.