Jól meggazdagodtak a magyarok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint tavaly. A háztartások összesen több mint 5100 milliárd forintot tudtak félretenni, ez háztartásonként átlagosan 1,25 millió forintot jelent. Persze a szórás hatalmas, voltak olyanok, akik ennek a sokszorosát is meg tudták takarítani, mások meg egyáltalán nem tudtak spórolni. A privátbanki elemzések szerint például minél gazdagabb valaki, annál nagyobb mértékben tudta tavaly növelni a vagyonát. A megtakarítás mellett a hozamok is növelték azok számláit, akiknek volt pénzük, a jegybanki adatok szerint csaknem 2600 milliárd forinttal. Mindennek köszönhetően a háztartások pénzügyi vagyona újabb rekordra ugrott, és 2021 végére megközelítette a 75850 milliárd forintot.

Amit minden pénzügyi intézmény sajnál, hogy ebből a gigantikus összegből elég jelentős mennyiség, több mint 20 ezer milliárd forint parlagon hever. A lakosság 6400 milliárd forintnál is többet tart készpénzben, ez háztartásonként átlagosan mintegy 1,5 millió forint, persze ezen a téren is nagyok a különbségek, vannak olyan családok, ahol gurigákban állnak a húszezresek, és olyanok is, ahol egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben tartanak készpénzt. Szintén parlagon heverő pénznek mondható az a csaknem 10500 milliárd forintnyi folyószámlabetét, amelynek a kamata a bankoknál tavaly nulla körül volt. A hitelintézetek a lekötött betétekre sem fizettek sokat, emiatt az egyéb betétekben tartott 3500 milliárd forint körüli összeg sem hozhatott sokat a lakosságnak. A jegybank adatai szerint a mintegy 14 ezer milliárd forintnyi bankbetétnek alig fél százalékos kamata volt 2021-ben. 

Kapcsolódó

Az államadósság-kezelő jól hajrázott

A háztartások állampapír-állománya az év végére elérte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, sőt a 10100 milliárdot is átlépte. Az értékesítés mennyisége ugyan valamennyivel elmaradt az eredetileg tervezett 1000 milliárdos volumentől, de az év végén jól belehúzott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), illetve a forgalmazók, és az utolsó negyedévben sikerült csaknem 360 milliárd forintnyi hosszú állampapírt értékesíteni. Ebben az időszakban a magas infláció miatt már nem csak a Magyar Állampapír Plusz, hanem az áremelkedés ütemét követő Prémium Magyar Állampapír is népszerűvé vált. 

Az állampapírnak azonban tavaly már komoly kihívója is volt a megtakarítási piacon. A befektetési alapokba ugyanis 2021-ben csaknem 784 milliárd forintnyi friss megtakarítás került, vagyis nagyságrendileg nem sokkal kevesebb, mint állampapírokba. Ekkora összeggel a lakossági befektetők utoljára 2013-ban gyarapították az alapokat. A haza alapok csaknem 500 milliárd, a külföldiek majdnem 290 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást vonzottak. Mivel a legtöbb banknál utóbbiak jellemzően csak a privátbanki, esetleg a prémium ügyfélkör számára elérhetőek, feltételezhető, hogy ezeknek a friss megtakarításoknak a nagyobb része a vagyonosabb háztartásoktól származott. Az alapokon viszonylag jól kerestek a kisbefektetők, az MNB adatai szerint 272 milliárd forintnyi árfolyamnyereségük lett egy év leforgása alatt, ami az év eleji állománnyal összevetve magasabb a tavalyi átlagos inflációnál. Az év végére a háztartásoknál a hozamok és a friss megtakarítások eredményeként már 5600 milliárd forintnyi befektetési jegy volt. 

A tőzsdei részvényekkel egész évben spekuláltak a befektetők. A magasabb - általában rekordokat döntő, vagy ahhoz közeli - szinteken eladtak, amikor pedig lementek az árfolyamok, bevásároltak. A részvénypiac általában véve népszerű maradt, összesen mintegy 120 milliárd forint lakossági megtakarítást került tőzsdei részvényekbe, a bezsebelt árfolyamnyereség pedig meghaladta a 280 milliárd forintot. A befektetők ez alapján nagyságrendileg 20 százalékos hozamot érhettek el tavaly a részvénypiacon, és az év végén rekord mennyiségű, 1566,5 milliárd forintnyi részvénnyel rendelkeztek. 

Miféle adókedvezmény?

A 2021-es év utolsó időszakában a biztosítók és a nyugdíjpénztárak is aggódni kezdtek, hogy az év végi adóoptimalizáló befizetések elmaradnak majd, miután a kormány személyi-jövedelemadó-visszatérítést (szja) ajánlott a gyereket nevelő családoknak. Különféle becslések voltak arról, emiatt hányan döntenek majd úgy, hogy az év végén szokásos extra befizetéseket elhalasztják. Az év végén azért szoktak sokan extra díjakat befizetni a pénztárakba és a nyugdíjbiztosításokba, mert ezekre szja-kedvezmény jár, az állam az adott évi díjak 20 százalékát, a pénztáraknál maximum évente 150 ezer, a nyugdíjbiztosításoknál pedig maximum 130 ezer forintot a következő évben visszaad. Persze csak akkor, ha van miből, aki a teljes szja-t visszakapta most februárban, mert gyereket nevel, annak nem biztos, hogy jut már a pénztári vagy biztosítási díjai után még további kedvezmény. 

Az MNB friss adatai szerint viszont a családok 2021 utolsó negyedévében legalább olyan lelkesen fizették a díjakat, mint a korábbi években. A nyugdíjpénztárakba 64,6 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett, ami történelmi rekord, és a 2020-asnak több mint a kétszerese. Életbiztosítási díjtartalékokba is valamivel több pénz került, mint egy évvel korábban. Az életbiztosításokon jól is kerestek az ügyfelek, a hozamok szépen alakultak tavaly, a nyugdíjpénztárak viszont az utolsó negyedévben nem remekeltek, az állampapír-piaci hozamok esése kedvezőtlenül hatott a portfóliók teljesítményére, ezért csak enyhe pozitív hozammal zárták az évet. A magas részvénykitettségű alapok persze tavaly is szép eredményt értek el. 

A tartozások is rekordon állnak

Nem csak a pénzügyi megtakarítások, de a háztartások tartozásai is megugrottak az év végére. 13400 milliárd forint fölé emelkedett a kötelezettségek volumene, amit történelmi csúcs. Ebből 11460 milliárdot tettek ki a hitelek, ami szintén historikus rekord, tavaly haladta meg először a háztartási hitelek mennyisége a 2008-as válság után kialakult szintet. Akkor azonban a devizahitelek árfolyamváltozása miatt nőtt hatalmasra a hitelállomány, most viszont a hitelfelvétel miatt. 2021-ben csaknem 1500 milliárd forintnyival vettek fel több hitelt a háztartások, mint amennyit visszafizettek, vagyis egy átlagos család mintegy 390 ezer forintnyi új adósságot akasztott a nyakába.

A lakosság főleg hosszú lejáratú hiteleket vett fel, a rövid - ez az MNB-nél egy éven belüli lejáratot jelent - futamidejű kölcsönök mennyisége inkább csökkent. Ezt más statisztikák is alátámasztják, tavaly a lakáshitelek, személyi kölcsönök és a babaváró támogatás mentek a legjobban, az olyan konstrukciók, mint a folyószámlahitel vagy a hitelkártya kevésbé voltak kelendőek. Utóbbiak forgalmazását a koronavírus-járványban sok bank be is fagyasztotta ideiglenesen, és tavaly csak később indultak el ismét ezzel a termékkel a piacon.

A pénzügyi vagyon és a kötelezettségek eredőjeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona 62 446,6 milliárd forint volt 2021 végén, mintegy 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és persze történelmi rekord.  

Háztartások vagyona (milliárd forint, 2021. december 31.)
Pénzügyi eszközök75 847,9
Készpénz és betétek20 377,0
- Készpénz6 412,6
- Folyószámla betétek10 469,8
- Egyéb betétek3 494,6
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok10 302,5
- Rövid lejáratú értékpapírok1 123,1
- Hosszú lejáratú értékpapírok9 179,4
Hitelek2 484,9
- Rövid lejáratú hitelek1 438,8
- Hosszú lejáratú hitelek1 046,2
Részvények és részesedések31 494,3
- Tőzsdei részvények1 566,5
- Nem tőzsdei részvények3 100,2
- Egyéb tulajdonosi részesedések21 225,1
- Befektetési jegyek5 602,5
Biztosítástechnikai tartalékok5 336,3
- Nem életbiztosítási díjtartartalékok401,5
- Életbiztosítási díjtartalékok2 413,2
- Nyugdíjpénztári díjtartalékok2 262,0
- Szabványosított garanciák259,6
Pénzügyi derivatívák2,3
Egyéb követelések5 850,5
- Kereskedelmi hitelek és előlegek203,8
- Egyéb5 646,7
Kötelezettségek13 401,3
Hitelek11 460,4
- Rövid lejáratú hitelek1 015,9
- Hosszú lejáratú hitelek10 444,6
Pénzügyi derivatívák4,3
Egyéb tartozások1 936,6
- Kereskedelmi hitelek és előlegek527,4
- Egyéb1 409,2
Nettó pénzügyi vagyon62 446,6
Forrás: MNB