Úsznak a háztartások a bankhitelben: november végére 8 ezer milliárd forint fölé emelkedett az állományuk, amire utoljára 2011 decemberében volt példa. Akkor viszont a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett úgynevezett végtörlesztés miatt nagyjából 1000 milliárd forinttal csökkent, és tavaly novemberig nem is érte el ismét a 8 ezer milliárd forintos lélektani határt. Tavaly viszont a háztartások 11 hónap alatt 950 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, és borítékolható, hogy ha a decemberi statisztikák is napvilágot látnak, azokból az derül majd ki, hogy 1000 milliárd forint fölött lehetett a nettó hitelfelvétel.
A hitelállomány gyors növekedése két tényezőnek köszönhető: egyrészt a törlesztési moratóriumnak, amely júniusban több mint 2,5 millió ügyfél összesen több mint 3800 milliárd forintot meghaladó hitelállományát érintette. Ez akkor a háztartási hitelek nagyjából fele volt. A másik tényező, amely növeli a hitelállományt, az intenzív hitelfelvétel, a lakáshitelezési piacon például nyoma sincs a koronavírus miatti válságnak, a babaváró támogatás is jól fogy, egyedül a fogyasztási hiteleknél hozott visszaesést a járvány és a márciusban bevezetett, és tavaly december 31-én lejárt thm-plafon.
Jól fogyott a lakáshitel
Novemberben 80 milliárd forintnyi friss lakáshitelt folyósítottak a bankok, 11 hónap alatt ezzel összesen 854 milliárd forint került a háztartásokhoz. 2019-ben ugyanennyi idő alatt 844,4 milliárd forint volt a kihelyezett volumen, vagyis a lakáshitelezést egy csöppet sem vetette vissza a járvány. Az év egésze is jobban sikerülhet, mint 2019, hiszen decemberben 82,7 milliárd forintnyi szerződés pihent a bankoknál, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A lakáshitelek továbbra is olcsók, az átlagos kamatuk 3,95 százalékos volt novemberben. A hitelek nagyjából háromnegyedét most már legalább tízéves kamatfixálással veszik fel az ügyfelek, a változó kamatozású (egy éven belüli kamatperiódusú) lakáshitelek aránya marginális.
Az újévben is élénk maradhat a lakáshitel-piac. A gyereket nevelő családoknak nyújtott lakásfelújítási támogatás sokakat késztethet arra, hogy olyan használt lakásokat vásároljanak, amelyeken komolyabb felújítást kell végezni. A lakásfelújításokra februártól felvehető támogatott hitel szintén növelheti a piacot. A 3 százalékos kamatú támogatott hitelt még annak is megérheti igénybe venni, akinek van önereje, az állampapírokon elérhető hozam ugyanis magasabb a hitelkamatnál.
Megfeleződött a személyihitel-piac
A személyi hiteleknél viszont durva visszaesést hozott az év, főleg a thm-plafon bevezetése. A pénzügyi szolgáltatók a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximált thm mellett csak szűkebb körben értékesítették ezeket a termékeket, de a lakosság is kevesebb bizalommal volt a változó kamatozású új hitelek iránt. A thm-plafon bevezetése után ugyanis jószerével csak ilyen hitelek maradtak a piacon, míg korábban jellemzőbb volt a futamidő végéig fix kamatozású és törlesztőrészletű kölcsön.
November végéig nem egészen 310 milliárd forintnyi volt a kihelyezés, ez kevesebb, mint 60 százaléka a 2019-esnek. Egy átlagos hónapban 2020-ban 20-25 milliárd forint körüli új személyi kölcsönt vettek fel a háztartások, 2019-ben 45-50 milliárd forint között volt a folyósítás. Az idén változhat persze a helyzet, hiszen a thm-plafont december 31-én eltörölték, a bankok pedig arra készülnek, hogy bevezetik a fogyasztóbarát személyi hitelt, amely a korábbi kölcsönöknél kiszámíthatóbb és kedvezőbb feltételekkel kecsegtet majd.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca már éppen kezdett éledezni, a koronavírus-járvány kitörése után viszont stagnálni kezdett. Az áruhitelpiacot pedig teljesen hazavágta a járvány, nagyjából a harmadára esett vissza a folyósítás a thm-plafon bevezetése után, havonta 1-2 milliárd forintnál többet nem adtak a pénzügyi szolgáltatók az ügyfeleknek. Több pénzügyi intézmény áttért az elmúlt években arra a gyakorlatra, hogy hitelkártya formájában nyújtott ilyen szolgáltatást, a thm-plafon bejelentése után azonban a hitelkártyák forgalmazását is felfüggesztette a legtöbb bank és pénzügyi vállalkozás.
A fogyasztási hitelpiac motorja a babaváró támogatás volt tavaly, havonta átlagosan 50 milliárd forint körüli értékben kötöttek szerződést a bankok a családokkal. Novemberben megvolt az ezer milliárd forintnyi szerződéses összeg, ebből 2020-ra 572 milliárd forint esett. A családoknak van még idejük az államilag támogatott, kamatmentes hitel felvételére, a hatályos jogszabályok szerint ugyanis 2022. december végéig élhetnek a lehetőséggel.
Devizázni kezdtek az emberek
Nem csak a hitel-, de a betétállomány is megugrott tavaly a háztartásoknál. November végén 10 853,9 milliárd forint volt a bankszámlákon, 1354 milliárd forinttal több, mint 2019 végén. Összesen 1262 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások bankbetétben 11 hónap alatt, emellett növelhette még az állományt a devizabetétek felértékelődése is. Összesen 166 milliárd forintnyi friss pénz áramlott tavaly devizabetétekbe, ami szokatlanul magas összeg. November különösen erős hónap volt, csaknem 60 milliárd forint került devizabetétekbe, amire több mint négy éve nem volt példa.
A háztartások devizabetét-állománya november végére részben az új megtakarításoknak, részben a forint gyengülésének köszönhetően 1500 milliárd forint fölé emelkedett. Ennek az összegnek csak a töredéke van lekötött betétben, hiszen a bankok a devizás lekötésekre se fizetnek sok kamatot. A forintbetéteknél is hasonló a helyzet, a lakossági betétek több mint háromnegyede látra szól, az egyéni vállalkozóknál pedig 98 százalék a betéteken belül a látra szólók aránya.