A Magyar Nemzeti Bank egy nagy emeléssel véget vetett a szigorítási ciklusnak, amibe bele kellett vágnia az infláció megfékezése érdekében.
A jegybank megpróbálkozott egy konvencionális fordulattal, miután éveken keresztül minden más eszközzel igyekezett igazgatni a pénzpiaci folyamatokat és egyben menedzselni az infláció mellett a gazdaság növekedési kilátásait. Ez most látszólag lezárul.
Az MNB egy várakozásokat meghaladó, 125 bázispontos kamatemeléssel szeptemberben 13 százalékra állította az alapkamatot. Egyben azt is közölte, hogy a kamatemelésnek vége, de a szigor fennmarad.
Folyamatosan és nagyon határozottan kommunikálta a jegybank, hogy mit miért tesz
- mondta kérdésünkre Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen.
Kétségtelen, hogy az MNB-nek is improvizálnia kell a mostani bizonytalan közegben, azonban ilyenkor is jót tesz a következetesség és a tiszta vízió kommunikálása.
Épp ezért a piacon a kezdeti meglepődést követően örvendetesnek vették, amikor a jegybank ismét az alapkamattal igyekezett operálni, és ugyan az egyhetes eszköz maradt a meghatározó tétel, a kettő kamatszintjét elkezdte összezárni. Ez egy konvencionális fordulatot feltételezett a korábbi évek sokszor hatásos, de csapongó döntéshozatalához képest.
Szigorításmentes szigor
Miután az MNB most azt kommunikálja, hogy többet nem nyúl a 13 százalékos alapkamathoz, de minden más csatornán fenntartja a szigort, ismét eljöhet egy monetáris buherálási időszak.
A kellő szigort elértük az alapkamattal, ehhez fel kell zárkózni a többi transzmissziós csatornának is
- mondta kérdésünkre Virág. A jegybank alelnöke ezúttal is következetesen azt képviselte, csakúgy mint előtte nem sokkal Matolcsy György jegybankelnök, hogy az MNB elkötelezett az infláció letörésében, és teljes héja üzemmódban marad ameddig ezt nem tudja elérni.
Miután idén és jövőre is akár 14 százalékot elérő, vagy meghaladó inflációt prognosztizál az MNB a legújabb inflációs jelentésében, szintén biztosra vehető a további beavatkozás.
Az MNB inflációs célja 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalék, amit a szeptemberi inflációs jelentés alapján 2024-re tart elérhetőnek. Miután az alapkamathoz ezek szerint nem akar nyúlni, addig marad a buherálás.
Mint azt az MNB közleményében és kérdésünkre Virág is megerősítette, most a likviditás szűkítésével igyekszik lépni az MNB.
A monetáris szigorítás a likviditás szűkítésével folytatódik. Rengeteg likviditás maradt a pénzügyi rendszerben a Covid után – mondta az alelnök.
Erősen kérdéses, hogy ezt az üzenetet mennyire lehet hitelesen eladni. A kamatdöntést megelőzően maga Virág lengette be egy kisebb kamatdöntés lehetőségét, mint amiről végül a monetáris tanács döntött, és korábban is voltak kritikák az MNB hitelességével kapcsolatban.
Ez békeidőben könnyen kezelhető, most viszont egy potenciálisan recessziós időszakban kell mindezt felmérni.
Virág szerint teljesen hiteles maradt az MNB, az üzenetét viszont nem fogadták jól a piacok. A forintárfolyam alapján ezt nem sikerül eladni, az okokról itt írtunk részletesen.
A kezdeti erősödést követően szerdán napközben ismét 411-es szinteken kereskedik a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, miközben a dollár estében 430-as csúcsok vannak.