A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamaton keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank alelnöke 15 órakor megtartotta a szokásos sajtótájékoztatót, illetve a jegybanki közlemény is megjelent, amelyben a kamatdöntés mögötti gazdasági folyamatokat mutatták be.

A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta: a kamatok tartásáról szóló döntéssel valamennyi tanácstag egyetértett. Változott a jegybanki üzenet: eszerint tartósan magas maradhat a kamat – jelentette ki az alelnök. Legutóbb még csak azt hangsúlyozták, hogy szüneteltetni szükséges a kamatcsökkentéseket. Ez a megszólalás egyértelműen forinterősítő. A módosítás mögött a külső környezet (a nyersanyagárak emelkedése, a feltörekvő piacok megítélése, a forintgyengülés) romlása áll, ami a monetáris tanács megítélése szempontjából egy új közegként értékelhető. 

Egészen pontosan így fogalmaztak:

a meghatározó nagy gazdaságok várható kamatpályáit jelentős bizonytalanság övezi. A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és a fennálló geopolitikai feszültségek az elmúlt hónapokban növelték a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.

A jegybanki közleményben az alábbiak szerepeltek:

  • a konjunktúraindikátorok alapján a magyar gazdaság teljesítménye erős kettősség mellett visszafogottan alakult 2024 negyedik negyedévében. Novemberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ugyanakkor az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent. A változatlanul erőteljes reálbér-növekedés mellett a fogyasztói bizalom november után enyhe javulást mutatott. A foglalkoztatottak száma némileg mérséklődött, de historikus összevetésben továbbra is magas, míg a munkanélküliségi ráta alacsony.
  • Az infláció átmeneti emelkedése várhatóan 2025 januárjában folytatódik, azonban a dezinflációs trend ezt követően újraindul. A piaci szolgáltatások mérsékeltebb átárazásai támogatják, míg a jövedéki adórendszert érintő változások, valamint az elmúlt hónapok árfolyam-leértékelődése lassítják a dezinflációs folyamatot. A beérkezett adatok alapján nőtt a magasabb idei inflációs pálya kockázata, amelynél a fogyasztói árak emelkedésének üteme a decemberi Inflációs jelentés előrejelzéséhez képest később tér vissza a toleranciasávba – erre a várakozásra már utalt az alelnök egy múltheti podcast műsorban.  
  • 2024-ben csökkent a költségvetés hiánya és az elsődleges egyenleg egyensúly közelében alakult. A költségvetés eredményszemléletű hiánya és az államadósság-ráta év végi értéke meghaladhatta a tervezett értéket. Az Országgyűlés által elfogadott 2025. évi költségvetés 3,7 százalékos hiánycéljának elérését leginkább a csökkenő kamatkiadások, valamint a bevételnövelő adóintézkedések támogatják. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. 
  • 2024 első tizenegy hónapjában a folyó fizetési mérleg egyenlege mintegy 6,1 milliárd eurós többletet mutatott, a havi egyenleg aktívuma novemberben is jelentős volt. A folyó fizetési mérleg 2024-es többletének növekedése döntően a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleggel magyarázható. A külső kereslet 2025. második félévi normalizálódása mellett a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelésbe állásával emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció tartós többletét eredményezi az előrejelzési horizonton.
  • Decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalékon alakult. A maginfláció decemberben 4,7 százalékra emelkedett. A fogyasztóiár-index emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árnövekedése okozta, míg a maginfláció emelkedéséhez a feldolgozott élelmiszerek mellett a tartós iparcikkek árának emelkedése járult hozzá. A globális nyersanyagárak emelkedése és a forintpiaci mozgások együttes hatása megjelent az importált termékek áraiban. A lakossági inflációs várakozások július óta emelkedő trendet mutatnak.
Forrás: MNB
  • A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. A beruházások volumenének 2024. évi nagymértékű visszaesését követően a kereslet tartós javulásával idén várhatóan megkezdődik a vállalati szféra elhalasztott beruházásainak részleges pótlása. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon visszafogja a hazai kivitelt. Ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, amivel párhuzamosan hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A magyar gazdaság fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat.

Lekerült a kamatcsökkentés a napirendről

Kérdésre válaszolva Virág Barnabás elmondta, mivel 4 hónapja az alapkamat változatlan, a kamatcsökkentés gyakorlatilag lekerült az asztalról, mint opció. Az elemzői várakozásokat persze figyelemmel kísérik, de a következő inflációs adatok határozzák meg a kamatpályát.

Az év végére várható kamatszintről nem lehet megalapozott várakozásokat közölni az MNB részéről, és az elemzői várakozásokat nem kommentálják. Ugyanakkor fontos, hogy a kamatcsökkentési várakozás nem általános (az OTP szakértői várnak 6,5 százalékot az év végére – a szerk.) az elemzők közt.

Rosszul árazhatta a piac a forintot?

Két fontos indikátora volt az ősszel látott forintgyengülésnek – válaszolt egy másik kérdésre az alelnök. Az egyik az erősödő dollár, a másik a 2025-ös magyar gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó várakozások. A gazdaságpolitikától a piac lazább szemléletet várt, mind a monetáris, mind a költségvetési folyamatokban. Ez a narratíva azonban nem reális, vélte Virág Barnabás. 

Kulcselem lesz, hogy a fejlett piaci kamatok és a forint kamata közt mennyi lesz a különbség. A várakozása szerint ez a spread növekedni fog. Ha ez sem elég, akkor lépéseket kell tenni a szigorúbb kamatkondíciók elérése felé. Semmit sem lehet kizárni, akár kamatemelést sem.

MBH Elemzési Centrum: Legkorábban nyár elején vetődhet fel ismét a kamatcsökkentés

A jegybank kommunikációja érezhetően szigorúbb hangvételre váltott, ugyanakkor Virág Barnabás előző heti interjújában már utalt arra, hogy az inflációs kilátások romlottak, amit a devizapiaci fejlemények rövid távú kezelésével lehet kezelni. Azaz, a forint nem igazán erősödött most már a szigorúbb hangvételre. Egyetértve az MNB-vel, úgy véljük, hogy az emelkedő inflációs kilátások miatt nem igazán tolerálható további forintgyengülés. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a 3,8 százalékos éves átlagos infláció, amivel november óta számoltunk 2025-re, nem lesz tartható, és ennél valamivel magasabb átlagos infláció lehet idén, ami akár az MNB inflációs célsávján kívül is eshet. Emellett az idei kamatcsökkentésekre meglehet, hogy tovább kell várni idehaza, 2025 végére vonatkozó 5,75 százalékos alapkamat előrejelzésünket felfelé mutató kockázatok övezik. Legkorábban nyár elején vetődhet fel újból a kamatcsökkentés Magyarországon. Ugyanakkor mi egyelőre még látunk teret lefelé a hazai alapkamatban idén, abban az esetben, ha a tengerentúlon a Fed is 4 százalék alá tudja csökkenteni az irányadó eszköz kamatának a célsávját idén év végére, és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem romlik el drasztikusan.