Év végére 6 százalék alá is süllyedhet az éves fogyasztóiár-index, a 2023-ban elindult érdemi dezinflációs hatás 2024 első hónapjaiban is folytatódik, és az infláció 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki toleranciasávba – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

Az igazgató szerint a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatták az infláció csökkenését 2023-ban.

A dezinflációs folyamatok széleskörűek: a fogyasztói kosár 88,6 százalékát kitevő termék és szolgáltatási körben mért a jegybank csökkenő éves inflációs ütemet novemberben, míg havi alapon a kosár 44,2 százalékában regisztráltak árcsökkenést.

A jegybank legfrissebb negyedéves inflációs jelentésében idén éves átlagban 17,6-17,7 százalékos fogyasztóiár-indexszel számol, amely jövőre 4,0-5,5 százalékra mérséklődhet és 2025-ben térhet vissza tartósan a jegybank 3 +1/-1 százalékos toleranciasávjába.

Az év végén az infláció akár 5-össel is kezdődhet és a magyar fogyasztói-árindex belesimul a régiós átlagba.

A jegybank szeptemberi prognózisában 2023-ra 17,6-18,1, 2024-re 4,0-6,0 és 2025-re 2,5-3,5 százalékos inflációval számolt.

Balatoni András elmondta, hogy a három hónappal korábbi előrejelzéshez képest a 2023-as és 2024-es alacsonyabb inflációs pályát az iparcikkek és szolgáltatások erősebb dezinflációja mellett az üzemanyagárak csökkenése indokolta.

A reálgazdasági folyamatokra kitérve hangsúlyozta, hogy főleg a beruházások visszaesése okozta az elmúlt negyedévek visszafogott gazdasági teljesítményét. Miközben a beruházási ráta folyó áron a negyedik legmagasabb az EU-ban nominálisan, az áremelkedést kiszűrve azonban már csak a középmezőnyben van Magyarország.

A bruttó állóeszköz felhalmozás dinamikája a külföldre termelő cégeknél emelkedett, míg a visszaesés az államnál és a lakosságnál volt a legnagyobb.

Magyarországon GDP arányosan közel 40 százalékkal csökkentek az állami beruházások 2020 és 2024 között, de a visszaeséssel együtt is eléri a régiós átlagot az ország.

A vállalatok beruházási tevékenységét nem a források hiánya, hanem az elégtelen kereslet, a munkaerőhiány akadályozta. A nem pénzügyi cégek likvid eszközállománya mind historikusan, mind nemzetközi szinten kiemelkedően magas, eléri a GDP 30-35 százalékát.

A jegybank várakozásai szerint a jövő évi növekedés a belső keresleti tételek – fogyasztás és beruházás – élénkülésével szélesebb bázison nyugodhat, amelyhez a nettó export is pozitívan járulhat hozzá, így összességben a GDP növekedésének szerkezete kiegyensúlyozottabb lesz.

A kedvezőtlen európai konjunktúra ellenére az export növekvő pályán maradhat 2024-ben, és ebben az újonnan létesülő zöldmezős beruházásoknak nagy szerepük van – fogalmazott az igazgató.

A GDP több mint 50 százalékát kitevő fogyasztás fokozatos helyreállását az infláció mérséklődése, a reálbérek emelkedése segítheti 2024-ben.

A jegybank a háztartási fogyasztás idei 3 százalékos csökkenése után jövőre már 2,8-3,5 százalékos bővüléssel számol az inflációs jelentés szerint.

A fogyasztói bizalmi index idén folyamatosan emelkedett a tavalyi mélypont után, de még így is 2020-2021-es szinteken áll.

A munkaerőpiaci folyamatokról elmondta: a gazdasági visszaesés ellenére stabil maradt a piac, a korábban látott extrém feszes munkaerőpiaci helyzet enyhült és még mindig közel van a teljes foglalkoztatottsághoz. A munkanélküliség ráta jövőre 3,6-3,9 százalékra eshet az idei 4,0-4,1 százalékról.

A GDP-arányos folyó fizetési mérleg idén várhatóan enyhe többletet mutat, az éves 8 százalékpontnál is nagyobb mértékű javulás az EU tagállamai közül a legmagasabb és meghaladja a válság utáni értéket - fogalmazott. A külkereskedelmi egyenleg javulása egyrészt az alacsonyabb energiaáraknak és az energiafogyasztás alkalmazkodásának, másrészt a belső kereslet mérséklődésének köszönhető.

A költségvetési hiány csökkenő pályán marad, de a célok elérését kockázatok övezik, elsősorban a magas infláció és alacsonyabb növekedés miatt elmaradó adóbevételek miatt - fogalmazott, hozzátéve, hogy a hiánycélok az adóbevételi tervek teljesülése, illetve „szigorú kiadási kontroll" esetén érhetők el.

Az MNB a jelentés szerint az idén 5,2-6,0 százalékos ESA-hiánnyal számol a költségvetésben, amely jövőre 2,9-3,9 százalékra mérséklődhet, és 2025 után csökkenhet 3 százalék alá. A GDP-arányos államadósság idén 73 százalék körül várható, 2026-ra 67 százalék közelébe csökken.

Átgondolta az idei inflációt az MNB

Így változtatta meg előrejelzését a jegybank. Bővebben --->