Akár a 10 százalékot is megközelítheti az idén az infláció - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most publikált Inflációs jelentéséből, amely 7,5-9,8 százalék közé várja 2022-ben az árak emelkedését. A prognózisok hónapról hónapra sötétebbek, tavaly decemberben még 2021 végére várta a jegybank az infláció tetőzését, most már elhúzódó folyamatról beszélnek a szakértők.

A február végén kirobbant orosz-ukrán háború alapvetően megváltoztatta a világgazdasági kilátásokat. A földrajzi közelség és az érintett országokkal folytatott külkereskedelem nagyobb súlya miatt a várható hatások Európában, és különösen a kelet-közép-európai régióban erőteljesebbek lehetnek. Az infláció számos országban, több évtizedes csúcsokat elérve, tovább emelkedett. A háború a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül további inflációs kockázatokat okoz, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít - közli a jelentés. 

Kapcsolódó

Az elmúlt időszakban a globálisan meghatározó jegybankok az emelkedő növekedési és inflációs kockázatok mellett is szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mozdultak el. A régiós jegybankok többsége folytatta a monetáris kondíciók szigorítását.

A régióban a cseh jegybank februárban 75 bázisponttal 4,50 százalékra emelte az alapkamatot. A lengyel jegybank az év első három hónapjában összesen 175 bázisponttal 3,50 százalékra emelte az irányadó eszköz kamatát. A román jegybank januárban 25 bázisponttal, majd februárban 50 bázisponttal 2,50 százalékra emelte az alapkamatot. Az MNB az alapkamatot 200 bázisponttal, míg az egyhetes betéti kamatot 185 bázisponttal emelte 2022 első negyedévében.

A háború fokozza az inflációt

A fejlett piaci befektetői hangulat az orosz-ukrán háború hatására jelentősen romlott az elmúlt negyedévben. Az invázió következtében nőttek a nyersanyagárak, ami előretekintve érdemben emelheti a globális inflációt, miközben a feltörekvő kötvény- és devizapiacok volatilitása is számottevően nőtt. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról ismét növeli a hazai inflációt, amelynek mértéke erőteljesen függ a háború alakulásától. 

A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ az MNB szerint. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második félévre tolódik. Ha a háború okozta piaci sokk enyhül, akkor a bázishatásból, valamint a várt nyersanyagár-korrekcióból fakadóan mérséklődhet az infláció. Éves átlagban a jegybank szerint az infláció 7,5–9,8 százalék között alakulhat, és ebben az előrejelzésben az üzemanyagárakra bevezetett árplafon és az élelmiszerárstop kormány által meghirdetett időtartamát és az ezt követő kifutását is figyelembe vették az elemzők.

Jók voltak az alapok, amikor kitört a konfliktus

A gazdasági növekedés éve bővülése a 2021-es lendület miatt az idén az áthúzódó hatások miatt 2,5 százalékos lehet még akkor is, ha nem lesz érdemi növekedés. Az idei év elején az MNB szerint akár 8-9 százalékos is lehetett a GDP-növekedése. Ebben az állapotban volt a magyar gazdaság az orosz-ukrán háború kitörésekor - mondta Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője. 

Az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3–5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul. A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben 2,5–4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0–5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0–4,0 százalékkal bővül. Amíg nem tört volna ki a háború, az idén 6 százalék körüli növekedésre számított a jegybank. 

A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben emelkedik, mivel exportoldalon a gyenge külső kereslet, míg importoldalon a magas energiaárak egyaránt a külkereskedelmi egyenleg romlásának irányába hatnak. Összességében idén várhatóan romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege. 

A kormányzati célkitűzés a korábbi terveknél alacsonyabb hiánypályát tartalmazott 2021 decemberében, amely 2022-re 4,9 százalékos, 2023-ra 3,5 százalékos, 2024-re pedig 2,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt. Az orosz-ukrán háború ugyanakkor több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat. 

A hitelezés lassulni fog

Az MNB várakozásai szerint a magyar bankrendszer oroszországi és ukrajnai kitettségei kezelhető mértékűek, így az orosz-ukrán háború egyelőre nehezen előrejelezhető gazdasági hatásait követően is arra számít az MNB, hogy a hitelezési kapacitások bőségesek maradnak, és támogatni tudják a hitelezést.

Az orosz-ukrán háború reálgazdasági hatásai miatt összességében lassulhat a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme az év második felében, azonban 2024-re visszatérhet a 8 százalék körüli szintre. Az orosz-ukrán háború reálgazdasági kockázatai miatt a háztartási hiteldinamika növekedése az év második felére 7 százalék körüli szintre lassulhat, azonban a 2023-as év második felétől a növekedés újra két számjegyű ütemet érhet el.

Az emelkedő globális hozamok, kamatvárakozások és felárak hatására emelkedtek a régiós állampapírhozamok. A bankközi hozamgörbe szintén felfelé tolódott. A régiós devizák február közepétől magas volatilitás mellett gyengültek az euróval szemben, míg az utolsó két hétben részben korrigáltak - állapítja meg a jelentés. 

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.