Idén a külső kereslet visszafogottabb, ahogy az export is, így 2020-ban a belső kereslet lesz a meghatározó a gazdasági folyamatok alakulásában - mondta Balatoni András igazgató, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi inflációs jelentésének részletes ismertetésekor.

A jegybank aktuális várakozásai alapján a költségvetési hiány idén az össztermék 3,8 százaléka lehet - szemben a válság előtt tervezett 1 százalékkal - ami egy támogató kormányzati gyakorlatot feltételez, elsősorban az állami beruházások terén. Ezek szükségesek is, hogy teljesíthető legyen a 0,3-2 százalékos növekedési sáv, amit az új jelentésben az MNB felvázolt.

Kapcsolódó

Ez jelentős csökkenés a legutóbbi, márciusi prognózisukhoz képest, ami 2 százalékos növekedéssel számol, miközben a gazdaság kormányzat is 3 százalékos recesszióval kalkulál az idén. Mostani jelentésében az MNB 3,8-5,1 százalékos növekedést vár jövőre, majd 3,5-3,7 százalékot 2022-re. Az infláció idén és jövőre a 3 százalékos középtávú cél körül alakulhat, ami stabilan 2022-re állhat be.

Túl gyenge a külső terep

Összességében kedvező fejlemények vannak globálisan. Legfontosabb kereskedelmi partnereknél túljutottak fertőzési görbe csúcspontján, ezzel összhangban nyitnak a gazdaságok is. A jegybank is úgy ítéli meg, hogy Magyarország és a közvetlen régió jól reagált a járványra, ezért adott minden, hogy az év második felében egy dinamikus növekedést produkáljon a gazdaság.

A nagy nemzetközi gazdaságok is javulásnak indultak májusban, az Egyesült Államokban is megjelent a halasztott fogyasztás hatása.

Mindez azonban kevés, külpiacaink nem tudnak olyan szintre felpörögni, ami a megszokott gazdasági növekedést biztosítani tudná. Az export kereslet visszaesett, ebben nagy revíziót hajtott végre az MNB stábja. Most 5-8 százalékos zsugorodás várnak, márciusban még pozitív egyenleg szerepelt a jelentésben.

Bizonytalan éledezés

Az MNB saját GDP számításokat is végzett, amihez bekért többek között pénztárgépekről, autópályákról, a repülőtérről, vagy foglalkoztatási ügynökségektől naprakész információkat, ami frissebb összképet ad, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves értékelése. Összességében úgy látja az MNB, hogy Magyarország is túl lehet a mélyponton, a májusi javulását követően a június még kedvezőbb lehet.

Eddig 150 ezer ember vesztette el a munkáját a második negyedévben. Ez tartalékot is jelent, így jövőre és 2022-re megközelíthető ismét a teljes foglalkoztatottság. Balatoni emlékeztetett, hogy a válság előtt még az volt a legnagyobb problémája a piacnak, hogy nem volt elég elérhető munkaerő.

Többen indítják újra egyéni vállalkozásukat, azonban a béreknél markáns lesz a visszaesés idén. Ezt részben a fizetések újratárgyalása, és a prémiumok kiesése indokolja, de így is lesz egy 5-6 százalékos béremelkedés.

Ellenben ha a háztartások spórolnak hitelmoratóriummal, akkor nagyjából kijön a kétszámjegyű vagyonnövekmény idén is.

A moratórium miatt a teljes fogyasztási mennyiség a teljes fogyasztás 1,5-2 százalékát is kiteheti, ami hozzájárulhat a stabil lakossági fogyasztáshoz. Matolcsy György jegybankelnök is kedden, az MNB meglepetést okozó kamatcsökkentését követően arra bátorította a háztartásokat, hogy vásároljanak kedvükre, ezzel is segítik a gazdaságot.

Vállalati hitelezésben márciushoz mérten pozitívabban látja a helyzetet az MNB, ez többletet jelenthet a növekedésben is. A vállalati moratórium esetében 1500 milliárd forint marad a 2500 milliárdból a felfüggesztéssel élő vállalatoknál. A moratórium miatt így a vállalati szektor éves bérköltségének 6,5 százaléka marad a cégeknél.

Minden a beruházásokon múlik

Ami még kell: állami beruházáok, akkor teljesíthető a sok más számításhoz mérten jóval optimistább előrejelzés. Balatoni szerint a lakosság vagyoni helyzet szempontjából azért optimista az MNB, mert most vannak tartalékai a lakosságnak, szemben 2008-al.

Márciushoz képest a költségvetéstől is már egy nagyobb, pozitív impulzussal számol az MNB az évre tervezett 3,8 százalékos költségvetési hiány okán, ami jelentős értékű állami beruházásokat feltételez. Idén az állami beruházások meghaladhatják a GDP 6 százalékát. A beruházási ráta szempontjából idén és tavaly is az élmezőnyben volt Magyarország az Európai Unió egészében 2020-ban valószínűleg a legmagasabb lesz a magyar adat. Idén mindennek eredményeként emelkedik a hiánnyal együtt az államadósság és a teljes állományban a devizahányad is, ami jövőre ismét csökkenésnek indulhat.

Az exportpiacokon ezt követően remélhetőleg ugyancsak megélénkül a beruházási kedv, ha másért nem azért, mert továbbra is nagyon jövedelmező termelni Magyarországon. Egész Európában itt a legmagasabb a megtérülés figyelembe véve, hogy egységnyi beruházásra mekkora hozzáadott érték jut arányaiban alacsony költségszínvonalon.

Lehet még rosszabb is

Kockázati forgatókönyvek szempontjából a pozitív pálya esetén nagyobb a fogyasztás, ez magasabb növekedést és inflációt feltételez.

A másik két forgatókönyv kedvezőtlen, az egyik egy elhúzódó talpraállást, a másik egy újabb járványhullámot feltételez. Utóbbi két forgatókönyv esetében értelemszerűen rosszabbak lehetnek a makrogazdasági számok.

Egyáltalán nincs bizonyosság abban sem, hogy a nemzetközi folyamatok kedvezően alakulnak. Az Európai Központi Bank jelentősen leszökkentette az inflációs várakozását, az adóhatásoktól megszűrt maginfláció évekig 1 százalék körül, jócskán a célérték alatt maradhat. Most lefelé nyomja itthon is szintet a visszaeső szolgáltatási kereslet, és a nagy változékonyság az élelmiszerárakban is bizonytalanságokat vetítenek elő.

Az előrejelzési bizonytalansághoz a monetáris politika szempontjából kulcsfontosságú inflációs folyamatokban módszertani tényezők is hozzájárulnak, például a KSH nem tudott megfelelő mintához jutni a járványidőszakban.