Októbertől tovább szigorodnak a jelzálog-hitelezésre vonatkozó szabályok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán megjelent rendeletmódosítása szerint. A hitelintézeteknek a jövőben még az eddiginél is több hosszú távú forrást, jelzáloglevelet kell majd tartaniuk a mérlegeikben a lakossági jelzáloghitelek mögött.

A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót (jmm) 2015 óta tervezi bevezetni a jegybank annak érdekében, hogy javuljon a bankoknál az úgynevezett lejárati összhang, vagyis a hitelek és a betétek futamideje közötti különbségek csökkenjenek. A hitelintézetek ugyanis korábban jellemzően rövid távú lekötött betétekből finanszírozták a hosszú, gyakran több évtizedes lejáratú hiteleket is, ami a kockázatos volt.

Kapcsolódó

A jmm-et végül 2017 áprilisától vezették be, akkor még 15 százalék volt a mértéke, vagyis a lakossági jelzáloghitel-állomány 15 százalékának megfelelő jelzáloglevél-forrást írtak elő a bankok számára. Tavaly októberben szigorítottak a mértéken, azóta 20 százalékos ez az arány, az idén októberben pedig tovább emelkedik 25 százalékosra. Az elvárt futamidő is nő, 2017 áprilisában még elég volt legalább egyéves futamidejű jelzálogleveleket vásárolni, tavaly októbertől kétévesre nőtt a futamidő, az idén októbertől pedig már minimum hároméves hitelpapírokat kell tartaniuk a hitelintézeteknek.

A jegybank mindig is azzal indokolta ezeket a szigorításokat, hogy azokra az élénkülő lakáshitelezés miatt van szükség. A hosszú távú, fix kamatozású források elterjedése elősegíti a hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek elterjedését is. A hosszabb kamatperiódusú hitelek általában drágábbak, az MNB mégis ragaszkodik az ilyen konstrukciókhoz, hosszabb távon ugyanis ezeknek kiszámíthatóbb a törlesztőrészletük.

Csak annyit vásárolnak, amennyi feltétlenül szükséges

A jegybank erőfeszítései sikeresek voltak, tavaly novemberre a változó kamatozású lakáshitelek aránya az új lakáshiteleken belül 6 százalék alá csökkent. A jmm bevezetése előtt ez a mutató 40 százalék körül volt. Ahhoz persze, hogy az ügyfelek a fix kamatozású hitelt válasszák, olcsóbbá kell tenni az ilyen kölcsönöket, amihez elengedhetetlen, hogy a forrás is olcsó legyen, vagyis a bankok által megvásárolt jelzáloglevelek kamata csökkenjen. Az MNB ebben is segítséget nyújtott jelzáloglevél-vásárlási programja során. A jegybank volt tavaly az egyik legnagyobb vásárló a magyarországi jelzáloglevél-piacon. Az MNB jelzáloglevél-állománya 2018 elején még mindössze 12 milliárd forint körül volt, ez november végére 330 milliárd forintra hízott.

Az MNB szigorára már csak azért is szükség van, mert a rövid távon profitmaximalizálásra törekvő hazai hitelintézetek jobban kedvelik most a rövid távú forrásokat. A bankbetétek kamata nulla körül van - a lekötött betéteké átlagosan nem éri el a 0,3 százalékot - ez az olcsó finanszírozási lehetőséget nem szívesen cserélik fel a hosszabb távú, ám magasabb kamatozású jelzáloglevelekkel. A statisztikák szerint is éppen csak annyit tartanak jelzáloglevélből, amennyi az előírások szerint elengedhetetlenül szükséges, hiába került a jelzáloglevelek kamata az állampapíroké alá a jegybanki felvásárlásoknak köszönhetően. Tavaly novemberben 777 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt a hitelintézeteknél, ez nem egészen 3900 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghitel finanszírozásához lenne elegendő korrekciók nélkül. Ugyanekkor a bankoknál lévő lakossági jelzáloghitelek állománya 4300 milliárd forinthoz közelített.

Matolcsy díjazza az közgazdaságtan megújítóit

Egy új díjat is bevezet az MNB, amelyet a jegybank elnöke adományozhat. A díj első fokozata a Lámfalussy Sándor díj, amely nemzetközi díjként nemzetközileg elismert pénzügyi, gazdasági szaktekintélyek, második fokozata a Popovics Sándor díj, amely junior díjként feltörekvő, reményteli fiatal szakemberek számára adományozható.
Ezek mellé kerül be harmadik fokozatként a Scitovsky Tibor Kreativitási díj, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói kaphatnak meg a közgazdaságtani oktatás megújításában végzett munkájukért vagy pedig a közgazdaságtan megreformálásáért. A díjazott a Kossuth-díj vagy a Széchenyi-díj összegének a harmincadát és egy ezüst érmét kap a jegybank mindenkori elnökétől.